Kötelező-e iskolába küldeni az alsósokat?

Meghátrált a kormány, vagy inkább a kormányfő, aki szerdán jelentette be, hogy az eredeti tervekkel ellentétben csak az alsósok és az óvodások kezdik meg április 19-én személyesen az oktatást. A döntés hátterében az állt, hogy egekben a halálozások száma, változatlanul tombol a járvány, a szülők, a diákok és a tanárok jelentős csoportjainak pedig az volt az álláspontjuk az elmúlt hetek kormányzati kommunikációjára, hogy nem mennek a gyerekek iskolába. Hiába beszél a kormány hetek óta arról, hogy már 2 és fél (mára három-) millió ember be van oltva legalább egyszer.

Nem vagyunk járványügyi szakértők, de megjegyezzük, hogy a kormány döntése így is érthetetlen. Olyan pillanatban igyekeznek visszakényszeríteni a kisgyerekeket az iskolai, óvodai közösségekbe, amikor a járvány egyáltalán nem csitul. Mintha a kormány még mindig ott tartana, hogy a kisgyerekeket nem veszélyezteti a korona. Ez a második, de talán csak valójában az első hullám idején lehetett igaz, azóta viszont sok víz lefolyt a Dunán. Ami nem változott, az a járvánnyal kapcsolatos kormányzati kommunikáció. Győzelem győzelmet követ, sorra érkeznek az országba a maszkok/lélegeztetőgépek/vakcinák (az irgalmatlan közpénzmilliárdokból beszerezhető tárgyak a kormányzati hősköltemény állandó elemei voltak).

De nem kötik például ma sem az orrunkra a legfontosabb információkat. Változatlanul nem tudjuk, hol vannak veszélyes járványgócok az országban vagy Budapesten, csak annyit tudunk kikövetkeztetni az aggasztó adatokból, hogy lakosságarányosan a halálozásokat tekintve a világ élmezőnyébe küzdötte fel magát a magyar járványvédekezés. De közben a propaganda hetek óta azzal altatja az éberségünket, hogy immáron hárommillió ember van beoltva az országban. Ezzel együtt kiújult a vita egyes vakcinák hatékonyságáról, ami tovább fokozza a bizonytalanságot. A hivatalosság egyébként úgy gondolja a lakosság megnyugtatását, hogy a 90 százalékos lélegeztetőgépi halálveszély az egészségügyben „csak” 80 százalékos. Nem kommentálnánk ezt semmiképp.

Inkább föltesszük a kérdést: ha a kormány (vagy az országot immáron a Facebook-on kormányzó Orbán Viktor) arról rendelkezett, hogy hétfőtől törik-szakad oktatás lesz az iskolákban, annak feltétlenül eleget kell-e tennünk? Mi van, ha valaki úgy gondolja, hogy a járvány csúcsán mégsem engedi közösségbe a gyerekét? Nem azért, hogy a gyerek ne fertőződjön, hanem főleg azért, hogy ne hozza haza a vírust tünetmentesen, és ne fertőzze meg azokat a családtagokat, akik még nem kapták meg a védettséget biztosító második oltást. Esetleg olyan oltást kaptak, amellyel kapcsolatban időközben fölmerültek hatékonysági aggályok. Vagy csak egyszerűen fél attól, hogy a gyerek veszélybe kerül, ha az iskolában másokkal érintkezik. E tekintetben az alsósok (és az óvodások) nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a maszkkal és kézmosással fegyelmezetten a védekezésre talán jobban rákapható felsősök. Ezért mondtuk, hogy érthetetlen számunkra a kormány döntése. Mitől vannak nagyobb biztonságban az alsósok? – kérdezzük szerényen a sok-sok beváltatlan ígéret után a döntést meghozó miniszterelnököt. Választ nem várunk, mert azt ebben az országban nem szoktak adni.

Becsöngetés előtt (forrás: babaszoba.hu)

Csak annyit mondhatunk, hogy aki nem érzi biztonságosnak a gyerek személyes iskolai jelenlétét, ne engedje iskolába. A munkajogi kötelékben lévő pedagógus nehezebben mondhat nemet, és az a szülő is bajban van, aki nem tudja megoldani a gyermek felügyeletét. Aki viszont meg tudja oldani, megteheti, hogy nem engedi a gyereket. Egyetlen dokumentumot kell elküldeni az iskolának. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdés c) pontjára kell hivatkozni, és azt kérni, hogy az iskola tekintse igazoltnak a tanuló mulasztását. „Az idézett jogszabály kimondja – olvasható a TASZ által elkészített kérelemmintában –, hogy a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A jelenleg fennálló járványhelyzet és az ebből eredő fokozott fertőzési kockázat olyan alapos indok, ami miatt a szülők kérhetik a mulasztás igazolását. Ezt az értelmezést támasztja alá a köznevelési államtitkár állásfoglalása is, aki szerint „ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét […] nem viszi be az iskolába, akkor […] ez igazolt hiányzásnak tekinthető”.

A kérelemminta innen kimásolható és kinyomtatható. A megfelelő rész törlendő. (PP, Periszkóp Palotán, Rab László, 2021. április 15. – Nyitókép: zoom.hu)

*

[igazgató neve]

[iskola neve]

[iskola címe]

Tisztelt Igazgató Asszony / Úr!

Alulírott ………………….………………… (születési hely, idő: ……………………………………, lakcím: ……………………………………) mint ………………….………………… tanuló szülője

kérem,

hogy a 2021. … hó … napjától 2021 … hó … napjáig tartó időszakban a járványhelyzetre való tekintettel az igazgató asszony/úr a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdés c) pontja alapján tekintse igazoltnak a tanuló mulasztását. Az idézett jogszabály kimondja, hogy a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A jelenleg fennálló járványhelyzet és az ebből eredő fokozott fertőzési kockázat olyan alapos indok, ami miatt kérem a mulasztás igazolását. Ezt az értelmezést támasztja alá a köznevelési államtitkár állásfoglalása is, aki szerint „ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét […] nem viszi be az iskolába, akkor […] ez igazolt hiányzásnak tekinthető”.

Kérem tehát, hogy az igazolási kérelemnek a fentiek alapján szíveskedjen eleget tenni.

Tisztelettel:

[név]

Kelt: ……………, 2021. ……………

……………………………

szülő

Leave A Comment

You must be logged in to post a comment.