Az orvostudomány egészen 1901-ig nem ismerte a vércsoportokat, az emberi vér típusait és különbségeit. Felfedezése Karl Landsteiner osztrák biológus és orvos nevéhez fűződik, aki 1930-ban megkapta áttörő tudományos munkájáért a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
Az AB0 vércsoportrendszer alapját az emberi vörösvértestek membránjához kapcsolódó szénhidrát-molekulák szerkezeti különbségei határozzák meg. Akiknek a vörösvértestjei csak az egyik vagy a másik szénhidrátláncot, antigént tartalmazzák, A vagy B vércsoportúak. Az AB vércsoportúak vérében mindkét típus megtalálható. A 0-s vércsoportú emberek vérében nincs antigén és a világon a leggyakoribb.
A vérellátók számára a legértékesebb, mivel bárkinek adható, legyen az illető A, B vagy éppen 0 vércsoportú. Innen a név, univerzális donor. Viszont a nullás vércsoportú emberek nehéz helyzetben vannak, ők ugyanis csak és kizárólag nullás vért kaphatnak, minden más esetben súlyos reakciók alakulnak ki náluk.
Az osztrák orvos-biológus és egy Wiener nevű kollégája egy másik vércsoportrendszert is felfedezett, amelyet faktorok határoznak meg. Az Rh-rendszer lényege, hogy egy bizonyos molekula jelen van-e (+) vagy sem (–) a vörösvértest felszínén. A két rendszer kombinálásból jönnek létre olyan vércsoportok, mint például az A+, ami hazánkban a leggyakoribb.
A Magyar Vöröskereszt folyamatosan szervez véradásokat, honlapjukon a legfontosabb információk mellett táblázatban szemléltetik, ki kinek adhat vért.
Comments are closed.
