Sport

Thomas Bach megítélése szerint Peking felkészülten várja a 2022-es téli olimpiát.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke a szervezet honlapján közzétett újévi üzenetében úgy fogalmazott: „Látjuk kínai partnereink és barátaink elkötelezettségét és elszántságát, már minden olimpiai helyszín készen áll a világ legjobb sportolóinak fogadására”– írja az MTI.
Bach hasonlóképpen dicsérte a tavalyról idén nyárra halasztott tokiói olimpia házigazdáit.
“Csak köszönet illeti japán barátainkat óriási elkötelezettségükért és elszántságukért” – jelentette ki a NOB elnöke, aki megismételte korábbi minősítését, amely szerint Tokió továbbra is a történelem legjobban felkészült olimpiai városa.
A tokiói ötkarikás játékokat 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik. A pekingi téli olimpia időpontja: 2022. február 4-20.

A női labdarúgás majdnem megszűnt, ám szerencsére már újraindult a XV. kerületben. Abban a városrészben, amely a Femina révén több mint negyven éve a hazai női focinak is a bölcsője volt.
– A múlt ránk is hatással kell legyen – mondta Kolder-Nagy Dániel, a REAC Sportiskola SE – Femina női szakágának edzője. – Mert igaz, hogy alulról kell építkeznünk, de a célunk továbbra is az, hogy életben tartsuk, s hogy fel­emel­jük a női labdarúgást a kerületben.
A korábban kizárólag fiúfocira épülő XV. kerületi sportiskola két éve nyújtott mentőövet a szakadék szélére került Feminának. Azzal, hogy bevették a lányok képzését is a repertoárjukba, egyben a magyar női labdarúgás alapító klubját is megmentették a teljes megsemmisüléstől. Ám az első közös év bebizonyította, a régi formákhoz ragaszkodva már nem életképes ez az együttműködés.
– Az elmúlt szezon végén megszűnt a felnőtt női labdarúgás (a REAC SISE–Femina felnőttcsapata tavaly az NB II.-ben szerepelt), a korábbi edzők, Bauer Sándorné és Szabó Ilona a válogatottnál dolgoznak, a korosztályos csapatokból pedig többen befejezték vagy más egyesületbe igazoltak – fűzte hozzá.

Kindlik Ádám jött, látott, és remélhetőleg győzni is fog. A REAC Sportiskola tehetsége ugyanis élni tudott a lehetőséggel, és 18 évesen szenzációsan mutatkozott be a felnőttcsapatban.
– Egy álom ez az egész – mesélte a sportiskola U19-es csapatának középpályása. – Szeptember közepén felhívott az edzőm, Stefanik Arnold, hogy nekem (és néhány társamnak) be kellene segítenem a sok sérülttel küszködő felnőtteknek. Aki gyerekként focizni kezd, mindig arról álmodik, hogy ilyen lehetőséghez jusson – mondta Kindlik Ádám.

Vida Gábor több évtizedes sportpályafutásáért a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségtől Életmű-díjat vehetett át. A Rákospalotán élő sport­ember 91. születésnapja alkalmából részesült ebben a különleges elismerésben.
– Nagyon büszke vagyok erre a díjra, de bízom abban, hogy az elkövetkezendő néhány évben hozzá tudok még tenni az eddigi életművemhez. Ha mást nem, legalább azt a lokálpatriotizmust, ami gyermekkorom óta Rákospalotához köt – mondta a kitüntetett.
Vida Gábor sportpályafutása a II. világháború előtt kezdődött, amikor édesapja levitte őt a Klára utcába, ahol az ott lakók egy gödörben egy kis jégfelületet alakítottak ki. A kisfiú itt tanult meg korcsolyázni, majd 1943-ban, 14 éves korában első műkorcsolyáját is megkapta.
– Ezzel már trükközni is tudtam – mesélte a nyugalmazott mérnök. – Apám ezt követően vitt le a városligeti műjégpályára, ahol edzőt keresett a számomra.

Reményi Pál – a feleségével együtt – lassan ötven éve foglalkozik természetjárással. Még az Északi Járműjavító dolgozójaként lett a tagja, majd vezetője a Törekvés SE Természetjáró Szakosztályának, melyet 23 éven keresztül irányított. A rendszerváltás azonban alapjaiban változtatta meg a hazai sportéletet. A gyári egyesületek vagy megszűntek, vagy átalakult a repertoárjuk. A Törekvésen belül is felszámolták a természetjáró szakosztályt, amit aztán a Reményi házaspár szűkebb lakóhelyére, a XV. kerületbe „mentett át”.