Aki szereti az angol tájakat, szokásokat, a rejtélyes családtörténeteket izgalmas regénybe szőve, élvezni fogja Kate Morton Távoli órák című művét. Az ausztrál származású írónő kedvenc témája a viktoriánus kor utáni Anglia, a régi nemesi családok élete egy új korszakban. A több szálon és több idősíkon futó cselekményben Edie, egy kis londoni könyvkiadó szerkesztője munka miatt vidékre utazik, és véletlenül rábukkan édesanyja gyerekkorának titokzatos helyszínére, Milderhurst kastélyára.
Edithet, Edie édesanyját a második világháború alatt kitelepítették a bombázott fővárosból, és több mint egy évet élt a kastély három úrnőjével. Soha nem beszélt lányának az ott töltött időszakról, így nem véletlen, hogy Edie annyira kíváncsi. Az ódon kastélyban tett látogatása során megdöbbenve jön rá, hogy a tulajdonosok, a Blythe nővérek még mindig élnek. Nyomozni kezd édesanyja története után, de ez sok más titkot is felszínre hoz. Így derül fény a nővérek édesapja, Raymond Blythe és az általa írt Az iszapember igaz története című regény keletkezéstörténetére, Edie édesanyja kastélyban töltött időszakára és a nővérek saját rejtélyeire.
A regény igazi thrilleré válik, bár a romantikus fajtából. A mű legszembetűnőbb sajátossága a hiány megjelenítése: a nemesi világ szolgálók nélkül, a titkok megfejtés nélkül és a bűnösök büntetés nélkül. A megoldások mellett pedig gondolkoznivalót is kapunk a Távoli óráktól.
(Kate Morton: Távoli órák)
Comments are closed.