Érdemes elgondolkodni azon, hogyan is változik a különböző korokban egy település képe. Rákospalotán találhatunk olyan helyszínt, amely magán hordozza a városszerkezet alakulását. Dokumentumok alapján nyomon követhetőek a változások, melyek jellemzőek az adott időszakra, de aktuálisan is megfigyelhetőek a kisebb-nagyobb városképi módosulások.
Képzeletben forgassuk vissza az idő kerekét az 1830-as évekig és álljunk meg a Régi Fóti út és Szentmihályi út kereszteződésében.
Széles pusztaság tárul a szemünk elé. A zsombékos, bokros területen az esős időszakban a mélyedésekben összegyűlik a talajvíz. A távolban az Ófalu szélső házai látszódnak A réten libák, birkák és kecskék legelnek. Ha a mai Rákos út felé tekintünk, akkor homok- és sódergödröket láthatunk, ahonnan a falusiak bányászták ki az építőanyagot. A Fóti út nyomvonala még nem is létezik. Későbbiekben, amikor a település terjeszkedni kezdett akkor válik fontos közlekedési útvonallá. Az 1830-as években a lakosság körülbelül 1200 főt számlált, a következő években indult jelentős fejlődésnek Rákospalota.
Itt a faluszélen alakították ki a temetőt 1843-ban. Egy 1884-es térképen Liba térnek jelölik, ahogy a falusiak már jó ideje emlegethették, hiszen a közterületek nevei a legfontosabb információkat hordozzák az adott területről.
Az 1890-es években a tér Fő út felőli sarkában építészmérnökök földméréseket végeztek, építési alapok kijelölése is megtörtént. 1896-ban volt az első kapavágás, elkezdődhetett a katolikus nagytemplom építése. A Magyarok Nagyasszonya főplébánia-templom végül teljesen 1927-re készült el. Az akkori Székely-féle térképen már nem Liba tér néven szerepel, hanem Széchenyi tér volt az elnevezése. Jól látható, hogy lényegében kettéosztották a valamikori faluszélét. A Széchenyi tér adott helyet a piacnak is, mely fontos volt a szomszédos újpesti polgároknak is. A kereskedés 1940-es évekig tartott, akkor számolták fel a piacot.
Ahogy történelmi visszatekintésünkből látszik, az 1920-as évek közepére már egészen mást mutat a táj, mint 100 évvel korábban. A Szentmihályi út Újpest felé bonyolít már jelentős forgalmat, a Régi Fóti út is fontos közlekedési útvonal északra Fót, délre pedig az immár önálló Pestújhely és a főváros Pest felé. A Széchenyi tér szélén magasodik a katolikus templom. Az Öregtemető 1910-re betelt a palotaiak ide már nem temetkezhettek. Innen 2 kilométerre a Szentmihályi út mellett, a város szélén alakították ki az Új köztemetőt. /1904. november 22./
A Széchenyi teret körbeépítették, az utcákat szabályos alakban tervezték, csak az Ófalu őrizte girbegurba utcácskáit. A város kelet felé terjeszkedő irányát a Toldi sor határozta meg. A Fóti út és a Toldi sor házsora között szabad terület kínálkozott.
1926-27 között először a zsidó hitközség zsinagógája épült meg. Az épület szép formájú, eklektikus stílusban készült. A zsinagóga környékén volt található a zsidó temető is.
Az evangélikusok régi Juhos utcai temploma már kicsinek bizonyult. A hívek létszámának növekedése indokolta az új templom építését. 1936-ban, a már említett üres terület másik végén kezdték el az építkezést. Az evangélikus Nagytemplom 1941-re készült el.
A református egyházközösségnek is szüksége volt egy nagyobb épületre. Az Imaház figyelemre méltó: neoromán stílusjegyeket hordoz, tömbszerű építészeti megoldásai érdekes hatásúak.
Történelmi sétánkban eljutottunk a II. világháború kezdetéig. Hogyan alakult át az a valamikori Liba tér. Először is létrejött egy olyan szakrális tér, melyben a négy vallási felekezet temploma övezi a település temetőjét. Ha az emberek mindennapjait, ünnepeit tekintjük kiindulópontnak, akkor a születéstől/ keresztelés/- esküvőn – a hitélet gyakorlásán át a halálig itt a Széchenyi téren az élet minden fázisa megtörténhetett.
A tér közlekedési csomóponttá is vált, hiszen a 10-es, Újpestről érkező villamos is érintette. A régi 69-es villamosnak pedig itt volt az egyik végállomása.
A katolikus Nagytemplomtól néhány méterre található a Kossuth-szobor. Itt érinti a tér sarkát a Fő út. A szobrász a szónokló Kossuthot jelenítette meg, így a kis téren a szemlélődő, sétáló ember megszólítva érezheti magát. A mű, Barcza Lajos, rákospalotai szobrász alkotása, 1908 októberében avatták fel.
Budapest ostroma 1944 december végén érte el Rákospalotát. A Fót felől érkező szovjet csapatok csak érinthették a Széchenyi teret. A front átrobogott Zugló felé… Szerencsére a harcok és bombázások megkímélték a Széchenyi tér területét. A templomok és a Kossuth-szobor sértetlenek maradtak.
1945 után új társadalmi rendszer jött létre. Mint ahogy akkoriban az újságokban olvashatták az emberek, „új világ kezdődött”… A változások gyors iramban történtek. Először 1946 év végére megszüntették az „Öregtemetőt”.
1949-ben új nevet kapott a tér, Czabán Samu tér táblákat helyeztek el a régi helyében. 1958-59 között új általános iskolát építettek, melyet 1978-79-ben bővítették egy új épületszárnnyal.
A tér északi, Ófalu határán egy új lakótelep épült fel az 1960-as évek végén: az Epres sor négyszintes lakóházai.
Az Öregtemető felszámolása után ott árválkodott a hatalmas, üres tér. Az új társadalmi rendszer, a szocializmus egyik támogatott tevékenysége a sportmozgalom volt. Az üzemekben, gyárakban sportegyesületek alakultak és sokféle sportágban próbálhatták ki magukat a fiatalok. A REAC 1946-ban újraalakulhatott. Logikusnak tűnt, hogy a szabad területen alakítsanak ki komolyabb méretű és korszerűbb stadiont. 1957-ben a kerület 6000 nézőt befogadó sporttelepet épített.
A megszüntetett piac óta a Széchenyi téren effajta üzleti tevékenység nem folyt. Az idők folyamán azonban változtak a gazdasági lehetőségek és a lakossági igények. A REAC kihasználatlan edzőpályája helyére először benzinkút, majd néhány évvel a Penny-Market üzlete épült meg. Ahogy manapság lenni szokott, szinte azonnal egy másik üzletlánc is megjelent. Így történt, hogy az Aldi is megnyithatta boltját az Epres sori sarkon. Ezzel a piac, igaz modern formákban, de visszatért a térre.
Képzeletbeli Széchenyi téri sétánk a Jelenben véget ért.
SZÖVEG: Szunyogh László
FOTÓK: Fortepan
A cikk eredetileg a TZN5 szeptember 28-án megjelent számában jelent meg.
Comments are closed.
