Sakkolimpiát rendezni önmagában is nagy megtiszteltetés, főleg ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a Nemzetközi Sakkszövetség 2024-ben ünnepli a centenáriumát. Az elmúlt száz évben nyújtott teljesítményünket nézve ezt megérdemeltük. A Magyar Sakkszövetség tehát a Sakkolimpia megrendezésére készülhet. Mi pedig most ismerkedjünk a szövetségünk megalakulásának kezdeti lépéseivel.
A múlt század elején, mint a világ számos országában, így nálunk is felmerült a nemzeti sakkszövetség megalakulásának szükségessége. Ez először vidéki kezdeményezésre sikerült is, 1911-ben.
Huber Ferenc és Maróczy Géza látták el közösen az elnöki teendőket. Huber az 1902-ben alakult Győri Sakk-kör alapító tagja volt. Azonnal beválasztották a vezetőségbe is. Először háznagy, két évvel később alelnök, 1905-ben pedig már elnöke volt a sakkozó társaságnak. Miután pedig győri kezdeményezésre történt a nemzeti összefogás, kézenfekvőnek látszott Huber társelnökké választása.
Maróczy, a másik elnök 1911-ben már a világ legjobbjai között jegyzett legeredményesebb magyar sakkozó volt.
A szövetség titkára, Chalupetzky Ferenc cipelte mindennapos munkával járó terheket.
Chalupetzky tizennégy évesen ismerte meg a sakkjátékot. Kezdetben levelezési versenyeken játszott. Volt, hogy 80-100 partit egyidőben. Az 1906. évi győri nemzeti mesterverseny, melyet ő szervezett, az első magyar bajnokságként került a sakktörténetünkbe. A nemzeti szövetség titkáraként sok gonddal próbált megküzdeni, főleg mert a fővárosi sakkozóktól kevés támogatást kapott. Ezért 1913-ban fel is oszlottak.
1918-ban Kassán újult erővel alakult meg a szövetség, de ekkor meg a háború hiúsította meg a kibontakozást.
A harmadik próbálkozás hozta meg a hosszútávon életképes alakulást. Ez 1921-ben, Budapesten történt. Pedig az elképzelés akkor is nagy nehézségekbe ütközött. Se hivatali helyiséggel, se fizetett alkalmazottal nem számolhattak kezdetben. Az alakuló közgyűlésen a következő vezetőséget választották: dr. Exner Kornél elnök, Fleissig Sándor társelnök, Abonyi István, Havasi Arthur, dr.Temunovich Zoltán alelnökök, Balla Zoltán ügyvezető alelnök.
Dr. Exner a sakkozás mellett egyetemi tanár és államtitkár volt. Fleissig bankár, bankigazgató, országgyűlési képviselő volt. A szövetség vezetésében 1928-ig volt társelnök. Abonyi kormánytanácsosként dolgozott. Versenyszerűen 1912-ig sakkozott, utána elsősorban szervezőként ténykedett. 1928-ban százöttáblás szimultánt adott, amivel akkor világrekordot állított fel.
Havasi feladványszerzőként lett ismert. Közel két évtizedig szerkesztette a Magyar Sakkvilág végjátékrovatát. Dr. Temunovich munkásságáról sajnálatosan nem tudok az utókor számára beszámolni.
Balla az első magyar mesteri cím birtokosaként vonult a sakktörténetbe és a Magyar Sakk Lap szerkesztője volt.
A Magyar Sakkszövetségnek szerencsére és idővel, leginkább a vezetőség kapcsolatainak köszönhetően sikerült egy-két célfeladatra állami, városi támogatáshoz jutni. Ezért egyre sikeresebben tudott működni.
1945 után a szövetség többször nevet váltott. Előbb a Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége lett, majd Országos Társadalmi Sakkszövetség.
1956-ban kapta vissza a Magyar Sakkszövetség nevet.
SZÖVEG: Száraz Sándor
KÉP: keulé / Pixabay
Comments are closed.
