Főispánok és vármegyék – alaptörvényt módosítana a Fidesz

A költségvetéssel kapcsolatban benyújtott törvényjavaslattal 75 év után visszahozná a kormány a főispáni titulust. A jövőben a kornánymegbízottakat híják majd így. Ezzel azonban nincs vége, mert a megyéket vármegyékre keresztelnék. Lázár János utóbbit ellenzi.

A 2023-as költségvetést megalapozó törvényjavaslatban szerepel egy módosító indítvány, amely alapján visszakerül a magyar közjogi rendszerbe a főispáni tisztség – írta meg a 168 óra.

A magyar történelemben a nemesi vármegye első, a király személyét képviselő tisztviselője volt a főispán. Szerepe és jelentősége később sokat változott, örökössé vált, majd 1870 után címzetes, reprezentatív tisztség lesz belőle. 1947-ben megszüntették.

A javaslat szerint „a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében” módosítják főispánra a kormánymegbízottak titulusát.

Ehhez jön hozzá Kocsis Máté javaslata, amely az alaptörvényt módosítaná, így vármegyék lennének a mostani megyéből. Az indoklás szerint:

„A magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.”

Kocsis Máté szerint emellett a vármegye használata a nemzeti összetartozás eszméjét is erősíti. Ezzel azonban a Fideszben sem ért mindenki egyet. Lázár János korábban azt mondta: nincsenek jó történelmi aspektusai. Arra pedig nincs szükség, hogy az alaptörvényben olyan kérdéseket érintsenek, amelyek sértik emberek érzékenységét. Lázár sajtófőnöke szerint ez az álláspontja azóta sem változott Lázár Jánosnak, így szavazni is ehhez igazodva fog a javaslatról.

Comments are closed.