A Fiumei úti sírkert 42. parcellájában december 22-én helyezik végső nyugalomra Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas írót, költőt, esszéistát és irodalomkritikust, a nemzet művészét – közölte a család kedden az MTI-vel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti Vasadi Pétert. A költő kerületünk lakója volt.
Fotó: XV Média, Nagy Botond
A temetésre várják Vasadi Péter tisztelőit, ugyanakkor a rendezvény nem sajtónyilvános. A számos díjjal kitüntetett szerző november 24-én hunyt el 91 éves korában.
Vasadi Péter 1926-ban született, irodalmi pályakezdése a hetvenes évek elejére, a második világháború utáni magyar líratörténet fordulópontjára esik. Noha irodalmi érdeklődése gyerekkorától megvolt, a versírással csak későn kezdett foglalkozni. Első verseivel 1971-ben tűnt fel A magunk kenyerén című antológiában, első önálló kötete, a Jelentés Babylonból 1974-ben jelent meg. Transzcendens fogantatású költészete az irgalom, a szeretet, az emberség erélyeit kutatja.
A versek mellett prózaírással is foglalkozott, első esszékötete 1978-ban Tűzjel címmel jelent meg. 1991-ben publikálta A szív szüntelen mormolása című levélregényét. Karcolatait, elbeszéléseit a Tettetés nélkül (1995) című kötetében adta közre, irodalomkritikái, irodalomtörténeti tanulmányait a Csoportkép – Látás, jelek, jelentés, valamint az Egy nap süt idebent (1999) című kötetekben publikálta. A 2014-es Sokan vagyok című kötetében esszéiből válogatott. Utolsó kötete 2016-ban Csönd születik címmel jelent meg.
Munkásságáért 1991-ben József Attila-díjat kapott, 2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, 2004-ben Arany János-, 2007-ben Alföld-díjjal tüntették ki. Ugyancsak 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2012-ben Kossuth-díjat kapott a klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző költői-írói munkásságáért, irodalmi életpályája elismeréseként. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.
Comments are closed.
