A gyermekbántalmazás került középpontba az Egyesített Szociális Intézmény Család- és Gyermekjóléti Központ éves tanácskozásán. A témaválasztást a közelmúlt megdöbbentő bűncselekményei indokolták.
2019 augusztusában egy rózsadombi házban egy férfi megölte harci kutyáját, majd 31 éves élettársával és 4 éves gyermekével is végzett. Szeptemberben egy Heves megyei településen egy férfi végzett a párjával és a gyerekével, majd öngyilkos lett. Decemberben egy erőszakos cselekedetei miatt börtönbe zárt apa, szabadulását követően szinte azonnal megölte kiskorú gyerekeit, majd önmagával is végzett Győrben. Februárban pedig egy tatabányai férfi ölte meg két kisgyerekét, majd lett öngyilkos.
Százné Orosz Krisztina
Fotó: XVMÉDIA, Vargosz
– Olyan témát választottunk, amely nagyon aktuális, és amelyről beszélnünk kell annak érdekében, hogy a jövőben időben megakadályozhassuk a hasonló eseteket – mondta Százné Orosz Krisztina egységvezető a február 20-i eseményen, melyre a kerületi jelzőrendszer valamennyi tagját meghívták. – Ennek érdekében olyan előadókat hívtunk, akiktől kellő tanácsokat kaphatunk annak érdekében, hogy a rendszer még hatékonyabban működhessen.
Az éves konferenciát Cserdiné Németh Angéla nyitotta meg, aki egyben köszönetet is mondott a résztvevőknek azért a munkáért, amit az elmúlt – nagyrészt – költségvetés nélküli évben végeztek.
Életre szóló trauma
Az első előadó dr. Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet szakembere volt, aki immár évek óta kutatja a gyermekbántalmazási ügyek hatásait.
–Kiskorú veszélyeztetése címszó alatt el kell különíteni egymástól azt, ha egy felnőtt egy gondozására bízott kiskorút bántalmaz, illetve azt, ha egy felnőtt valamilyen bűncselekményre vesz rá egy kiskorút. Úgy vélem, az előbbi jelenti a nagyobb társadalmi problémát.
A kiskorúak bántalmazását vizsgálva több dolog is kiderül. Egyrészt az, hogy minél jobban szituált és magasabban kvalifikált a bántalmazó, annál inkább titokban marad a bűncselekmény. Illetve az is, hogy az elkövetők számának tekintetében megyénként jelentős az eltérés, amely adatot nemcsak a földrajzi elhelyezkedés, hanem a bejelentési hajlandóság és a nyomozóhatóság hozzáállása is jelentősen befolyásolhatja. A szakember kutatásai egyéb érdekes adatokat is felszínre hoztak. Így többek között azt is, hogy a gyermekbántalmazások elkövetői 40 százalékban nők, amely megint magyarázatra szorul. Egyrészt ők vannak legtöbbet a kiskorúval, másrészt őket azért is felelőségre vonják, ha tűrik, hogy az apa bántalmazza a gyereket. Ugyancsak érdekes, hogy a gyermekbántalmazók több mint a fele iszik, az áldozatok többsége tíz év alatti, de a legsúlyosabb adat az volt, hogy a feltárt ügyek 85 százaléka évek óta tartó bántalmazás volt, amely azt is bizonyítja, hogy a jelzőrendszer nem működik hatékonyan.
– Ha a jelzőrendszer jól működne, akkor a bántalmazásról szól bejelentés tőlük érkezne. Ehelyett a feltárt ügyek nagy részében valamelyik rokon valószínűleg többszöri bejelentése után indul csak vizsgálat. A legszomorúbb, hogy nem egyszer a bántalmazott gyerek maga menekül a rendőrségre, ahol vagy hisznek neki, vagy nem, de mindenképpen embertelen eljárásnak vetik alá, amely újabb traumákat okozhat az amúgy is sérült gyereknek.
Nem tudnak felejteni
Dr. Lazáry Györgyné igazságügyi pszichológus, a szombathelyi Barnahus Ház alapítója és vezetője is alátátmasztotta, hogy a bántalmazás sosem zárul le az elkövetéssel. Az igazságszolgáltatás ugyanis még mindig nem gyerekbarát, azaz a felnőttek nehezen hisznek a gyerekkorú sértetteknek, az eljárás során pedig rendszeresen meghurcolják őket. –A Barnahus ház ezért is egyedi jelenség – bár hamarosan Budapesten és Miskolcon is lesz hasonló -, mert ott odafigyelünk a sértett gyerekek sérült lelkére is.
A szombathelyi intézetben gyerekbarát környezetben, játék közben hallgatják meg a sértett panaszait úgy, hogy közben minden metakommunikációs reakcióját rögzítik, amit aztán a szakemberek kielemeznek.
– A Barnahus házban hiszünk a gyereknek, ennek megfelelően bánunk is vele, és örömmel látjuk, hogy egyre több ügyész és bíró kíváncsi a módszereinkre.
Ha már megtörtént a baj
A tanácskozás utolsó előadója, dr. Tatár Erika a Belvárosban található Budapesti Áldozatsegítő Központ működéséről, szolgáltatásairól, illetve a krízishelyzetek enyhítésének lehetőségeiről számolt be, majd a résztvevők a délutáni programban kerekasztalbeszélgetések formájában dolgozták fel a délelőtt elhangzottakat. Az egész napos rendezvény tapasztalatait Tóth Veronika alpolgármester foglalta össze, aki szerint fontos és hatékony volt az idei szakmai konferencia.
Comments are closed.
