Nagy dolgok vannak készülőben, lehet menni a maszkabálba, élezik a böllérek a késeket, nyakunkon a farsang. Számba vesszük, nagyjából mire lehet számítani tőlünk az elkövetkező hetekben.
Még alig kezdtük el az évet, és csak próbaképpen toltuk ki a periszkópot, mert ellenőriztük, nem rozsdásodott-e be a bejglidömpingben. Máris aranyrögökre bukkantunk.
Az egyik Diós Gabi kerámikusművész tárlata volt a Pestújhelyi Közösségi Házban. Pompás 
karmazsinpiros színeket láttunk mesés kínai vörösekkel. És olyan mesebeli tárgyakkal, amelyekkel igen jó lehet együttélni. A Diós Gabival történt találkozásunkról csinos portrévázlatot készítünk, ezzel kezdjük az új évet, mely a Kutya éve lesz (de csak február 19-étől). A Kakas évét váltó kutyaév harmóniát és békét ígér. Akik a tudásukkal és képességeikkel akarnak előre törni, reménykedhetnek: eljött az ő idejük!
Ezt igazoljuk azzal a történetünkkel is, mellyel hamarosan meglepjük blogunk követőit. De ennek előzményei is voltak.
Fiú fehér gitárral
A tavalyi Roma Büszkeség Napján októberben találkoztunk egy fiatal fiúval, aki fehér gitárját püfölve sétált végig a kiskörúton, készítettünk róla egy rövid és hangban nem feltétlenül tökéletes videót. A fickónak irgalmatlanul erős volt a kisugárzása.
A Roma Pride után hosszan keresgéltünk, mert nem tudtuk, ki ez a villámkezű gitáros, merre járhat, hol lehet, ki ő. Szomorkodtunk, mert nem tudtuk meg még a nevét sem. Miközben októberben azt láttuk, hogy ezrek hajlandók lennének követni, ha elindul valahová.
Történt aztán, hogy nem sokkal karácsony előtt a kerület a kiváló diáksportolókat köszöntötte a Hubay Zeneiskola dísztermében, és a díjak átadása előtt felkonferálták a színpadra a Balogh-családot. Autentikus cigánytáncot fogunk látni, eredeti zenei kísérettel, ez volt az ígéret.
És akkor fölsétált a színpadra az öccsével és a szüleivel ez a mi októberi csodafazonunk. Leesett az állunk. Megtudtuk aztán gyorsan, hogy a 19 éves Balogh Zsolt Noé itt él a 15. kerületben. Mi az, hogy itt él! Itt kezdte bontogatni a szárnyait 14 évesen, amikor megnyert egy tehetségkutató versenyt. Nosza gyorsan összevágtunk róla egy hosszabb képsort, amivel azt próbáltuk szemléltetni, hogy itt valaki nagyon ügyesen állt sorba a születésekor, amikor a tehetséget osztották.
Megkerestük az ifjú gitárost, aki családi környezetben, a lakásuk előterében beszélt arról, mi mindenre lehet tőle számítani. – Én magam vagyok a zene – mondta szerényen, és szemléltette a tudását. Arra jutottunk, hogy a srác egyáltalán nem túlzott. (Noé fejlődéséről itt találsz periszkópos videót!)
Sőt, az a gyanúnk, hogy ő lesz az, akinek a 15. kerület nagyon fontos helyen szerepel majd egyszer az életrajzában. És azt a biográfiát angolul vagy franciául fogják írni!
A képsort elkészítettük, a Nyolc óra negyven videoblog Balogh Zsolt Noé fantasztikus portréjával január 29-én este jelentkezik. Azt reméljük, hogy ezzel elindítjuk ennek a tehetséges fiatal cigánymuzsikusnak a világhódító útját.
Nem a levegőbe beszélünk.
Emlék tér, Ben Hur, jujuba
„Kis kedvencünk” sem ússza meg. Ahányszor elsétálunk mellette, mindig lefotózzuk. A pestújhelyi Keresztelő Szent János Templomról beszélünk, melynek toronyóra-építő mesterével tavaly tavasszal futottunk össze. A templomról számtalan felvételt közzétettünk év közben (többek közt a felüljáróról is, amint éppen busszal érkeztünk), ebben az évben megpróbálunk még közelebb férkőzni az építészetileg is tökéletes, a kerületrész hangulatát olyannyira meghatározó objektumhoz. Sokat fogunk időzni a környékben, összegyűjtjük a morzsákat az Emlék tér környékén, és nagyon készülünk rá, hogy idejöjjünk kertészeti tanácsokért is. Most éppen jujubacsemetét keresünk, amivel jelezzük, hogy nem vagyunk éppen kertitörpék, noha azért annyira nem állítjuk be magunkat nagypályás bolgárkertésznek sem. (Tényleg, ki tud nekünk jujubaügyben segíteni?!)
A farsangról annyit, hogy megpróbálunk sok helyszínre eljutni, de nem ígérhetjük, hogy mindig mindenhol ott leszünk. Egy nagyon kellemes előadásról máris lemaradtunk. A Hubay Ifjúsági Fúvószenekar január 26-i Filmslágerek fúvósokon 2.0 koncertjére elindultunk ugyan, de aztán elfújt bennünket a szél. Sajnáljuk nagyon, mert a Star Wars VII., a Forrest Gump és a Ben Hur zenéjére (A harci szekerek bevonulása) fölöttébb kíváncsiak lettünk volna.
Aki ott volt, szerencsés embernek érezhette magát. (PP, Rab László, 2018. január 28.)
Leave A Comment
You must be logged in to post a comment.