Módosul a kerületi településképi rendelet, március elejétől ugyanis valamennyi építési hatósági eljárás a Kormányhivatalhoz került a helyhatóságoktól. Az önkormányzat szándéka, hogy segítsen a kerületben építeni, bővíteni szándékozóknak, többek között erről is beszélgettünk a XV. kerület főépítészével, Sipos Gáborral.
Sipos Gábor főépítész/Fotó: XV Média, Vargosz
– Különleges, túlnyomórészt kertvárosias beépítésű kerület a miénk, amely több, építészetileg is érdekes résszel rendelkezik. Itt van a kerületünk magját adó Rákospalota, amely több évszázadon keresztül önálló, közel száz éve városi rangot is kivívó település volt. Ebből több mint száz éve kivált Pestújhely, amely megint csak egy sajátságos világot mutat a Pestújhelyi úttal, a volt Észak-pesti kórházzal. A nagy változást azonban mindenképpen Budapest létrehozása, majd az újpalotai lakótelep építése okozta a kerület fejlődésében – mondta a főépítész.
Sipos Gábor szerint remek közlekedési adottságokkal rendelkezik a kerület. Az autóutak – akár az M3 bevezetője, akár az M0 körgyűrű –, a kerület határain haladó vasútvonalak, a villamos- és buszjáratok mind erősítik a belvárossal való kapcsolatot.
– Ebben több lehetőség is van. Egyrészt olyanokat vonzhat a kerületbe, akik szeretnének kijjebb kerülni a nyüzsgő belvárosból, de az agglomerációt már túlságosan messzinek találják, másrészt számtalan gazdasági lehetőség is rejlik benne. Elég csak a hasonló közlekedési pozícióval rendelkező budaörsi vagy a Váci úti példát említeni, amely hatalmas lökést adott a településeknek. Nos, ebben van némi lemaradásunk, de reméljük, egyre több beruházó szeretne majd az M3 melletti gazdasági területeinken befektetni – jegyezte meg a főépítész.
Bízunk abban, hogy ezen területek beépítéseinek nagy lökést adhat az északi főgyűjtő csatorna megépítése. Ez utóbbi pedig nemcsak a gazdaságra, hanem a lakásfejlesztésekre is hatással lehet.
– A közeljövőben három nagy területen indulhat meg a fejlesztés. Az egyik a volt Növényolajgyár revitalizációja, ingatlanfejlesztése lehet, melyhez nemcsak lakó-, hanem zöldterület-fejlesztés, kerékpárút-építés is kapcsolódik. Ez várhatóan még ebben az önkormányzati ciklusban elkezdődhet. A másik a Palota-liget projekt, amely a Külső Fóti út mentén valósul majd meg, és több száz, nagyobb családok számára alkalmas lakások építését tartalmazza. A harmadik, régóta húzódó fejlesztés pedig a Palota Parkváros lenne, amely az Újpalota és a XVI. kerület közötti jelenleg beépítetlen területet hasznosítaná nemcsak lakóingatlani, hanem intézményi, munkahelyi, kereskedelmi, szolgáltató, sport- és rekreációs célokra is – tájékoztatott Sipos Gábor.
Fotó: CIVERTAN
A főépítész szerint nagyon fontos a kerület építészeti minőségének a megőrzése. Amit csak nehezít, hogy a jogszabályváltozások 2016 óta a 300 négyzetméter alatti ingatlanok esetében lehetővé teszik az egyszerű bejelentést.
Nemcsak az építési szabályok betartására van szükség, de esztétikai szűrőre is, hogy ne lehessen környezetéből kilógó, ahhoz nem illeszkedő épületeket megvalósítani. A Kormányhivatalnál folyó eljárás sajátossága, hogy a tervezői felelősségre alapoz, érdemi szakmai ellenőrzés nem történik. Az önkormányzat csak az épület elkészülte után szembesülhet azzal, ha az építtető vagy a tervező nem vett figyelembe valamilyen helyi előírást. Márpedig egy kész épület esetében átépítési kötelezést előírni senkinek sem jó. Ennek elkerülése érdekében célszerűbb előbb kérdezni, tisztázni a lehetőségeket, terveztetni, illetve szakmailag a főépítészi irodán egyeztetni, és csak utána építeni.
A településképi rendelet nemcsak követelményeket, hanem ösztönző, támogató elemeket is tartalmaz. Eddig csak az egyedi védettséggel rendelkező épületeink számára volt pályázati lehetőség, mely a tervezett módosítással kibővülhet: a műemléki területi és fővárosi épületegyüttes védettséget élvező MÁV-telep lakói is részt vehetnek az önkormányzat Értékvédelmi Pályázatán.
– A kerületben jelenleg 134 védett épület található, melynek tulajdonosai minden évben pályázhatnak annak érdekében, hogy ezek a helyi védettséget élvező épületek megőrizzék az értékeiket. A MÁV-telep épületei hiába rendelkeznek műemléki és fővárosi védettséggel is, az ott lakóknak eddig még nem sikerült felújítási támogatást szerezniük sem központi, sem pedig fővárosi pályázatokból. Ezen szeretnénk változtatni azzal, hogy ide is kiterjesztjük a helyi pályázati lehetőséget, annak érdekében, hogy a Wekerle-teleppel közel egy időben megvalósult épületegyüttes építészeti értékei ne tűnjenek el – nyomatékosította a főépítész.
Sipos Gábor harminc éve foglalkozik a főváros építészeti értékeivel. Húsz éven keresztül Óbudán dolgozott, ebből hét évig főépítészként, 2011 óta pedig a XV. kerület főépítészeként a minőségi épített környezet elérése érdekében igyekszik eredményeket elérni.
Comments are closed.
