Digitális oktatás: milliárdokat elszórtak rá, most kiderül, milyen lett

„Valójában egy órája kezdődött a teljes digitális oktatás, de a KRÉTA rendszer már nem is elérhető, teljesen összeomlott…

Csak hogy mindenki értse: a nyáron elkészült a DKT (Digitális Kollaborációs Tér – már a névtől is rosszul vagyok) a rendszeren belül, ami arra hivatott, hogy egy központi rendszeren keresztül menjen az oktatás… Sok helyen kötelezővé is tették ennek a felületnek a használatát. Igaz, akkor még nem számítottak arra, hogy ha használják is valójában, akkor nem fog működni.
Szóval megint egy pofon annak a bizonyosnak… De remélem, senki sem lepődött meg ezen, idegeskedni meg végképp ne idegeskedjen ezen senki. De tényleg. Nem éri meg.” (Jocó bácsi, alias Balatoni József tanár úr Facebook-bejegyzése hétfőn, a digitális oktatás első perceiben)

*
A hétvégi, igen jól sikerült oltási program után (először bejelentették a tömeges oltást, aztán visszamondták, majd elkezdtek tömegesen és összevissza oltani) epedve vártuk, hogy az Orbán-rendszer digitális oktatása hogyan debütál. Annál is inkább, mert eddig csak a középiskolás gyerekeink voltak itthon, de most már hazaszorultak a kisebb gyerekek is. (Most arról ne szóljunk, hogy a kormány épp hozzákezdett a nyitást megalapozó konzultációs kérdőívek kiküldéséhez, ebből lett a totális lezárás két hétre. Mintha a zűrzavar kezdené benyelni ezt a mi édes kormányunkat.)

A hangzatos elnevezések világa

A kisiskolákat évekkel ezelőtt államosították (hasonlóan átgondolt program szerint, mint az országos oltóprogram), a pedagógusok azóta a központosított rendszer áldozatai. Viszont a digitális oktatásra már öt-hat éve számolatlanul elkezdték kiutalni a milliárdokat. A Digitális Jólét Programja (figyeljünk a névre, megérthető belőle ez az átkozott Kollaborációs Tér könnyedén) Deutsch Tamás nevéhez köthető, a Fidesz EP-képviselője volt az, aki hangzatos nyilatkozatokat tett arról, hogy nemsokára kolbászból lesz a kerítés. Íme: „A 2020-as évek elejére Európa élmezőnyébe kerülhetünk a digitális fejlettség tekintetében. A Szupergyors Internet Program keretében hazánkban – az európai céldátumot két évvel megelőzve – 2018 végére minden háztartásba elér a szupergyors, legalább 30 Mbit/s adatátviteli sebességű internetszolgáltatás. A digitális fejlesztések folyamatosan zajlanak az oktatás, a gazdaság, az egészségügy és az állami működés területén is.” (Délmagyar, 2018. 03.21.)

A program egyik sajátossága, hogy egy csomó alprogramra elkezdtek költeni, mondjuk leginkább csak arra ügyeltek, hogy mindegyikben benne legyen a “digitális” szó. Például: Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS), Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája (DES), Magyarország Digitális Startup Stratégiája (DSS), és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS).

Mire költötték az eszement pénzeket? A szegedi Etanulás Módszertani Kutatóintézet Kft. például nulla alkalmazottat tartott fenn. De így, kutatómunkatárs nélkül is megbízott benne a bőkezű állam: e céget bízta meg a DJP hatmillió forintért egy tanulmány megírására. Mit tesz isten, írta a 444.hu, abban az évben, 2018-ban ez a hatmillió forint volt a cég teljes bevétele. Hogy mi volt a hatmilliós tanulmány témája?

Ez. “Ajánlás megfogalmazása az oktatási célú digitális tartalmak hazai környezetben bevezethető interoperabilitási szabványrendszerére, melyet helyzetfelmérést és ajánlásgyűjteményt is tartalmazó, a digitális köznevelési tartalmak és szolgáltatások interoperabilitási szabványrendszerére vonatkozó szakértői tanulmány elkészítése útján valósít meg”.

Jocó bácsi, drága! Még mindig nem tetszik érteni a Kollaborációs tér lényegét?

Kezdődik!

Az Infotér Nonprofit Kft. 50 millió forintért dolgozhatott ki „vállalkozói kompetencia módszertant”, míg tulajdonosuk, az Informatika a Társadalomért Egyesület a DJP jóvoltából a magyar kempingezéstörténet egyik legsikeresebb szereplőjévé vált azzal, hogy 6 millió forintért sátrazhatott egy szigorúan szakmai rendezvénysátorral a Tusványos fesztiválon. A Infotér ügyvezetője pedig az a Bencze György, aki Andy Vajna halála előtt az oligarcha érdekeltségébe tartozó Est Média egyik vezetője volt. (forrás: 444.hu)

A fiatalon meghalt XVII. kerületi fideszes polgármester, Riz Levente testvérének, Riz Ádámnak a cége, a Rávezető Projekt Kft. 10,5 millió forintért írt tanulmányt, jól hangzó témában: “A tanulási környezet infrastrukturális vonatkozásaival szembeni elvárások szakpolitikai elemzése a köznevelési intézményekben”

A szerződő felek között olyan sokirányú tehetségek is vannak, mint Kéringer Szabolcs jogász. Aki amellett, hogy annak idején ellenjegyezte a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó 4ig Nyrt. alapszabályát, személyesen és ügyvédi irodája révén több megrendelést is kapott a digitális jóléti programban. Egyrészt 9,5 millióért kutatott és projektvezetett digitális gyermekvédelmi témakörben. Másrészt 7,5 millióért írt olyan tanulmányt, aminek még a témáját sem szerepeltették a listában.

Amikor tehát azt kérdezzük, hogy miért nem működik Magyarországon a digitális oktatás, akkor arra az lesz a válasz, hogy nincs rá pénz, mert ellopták.

Ez volna a kollaborációs tér megfejtése, amelyet szeretettel küldünk a lefagyott Krétával bajlódó Jocó bácsinak. (PP, Periszkóp Palotán, Rab László, 2021. március 8.)

Leave A Comment

You must be logged in to post a comment.