Csapadékhasznosítás esőkerttel

A szélsőséges esőzések a klímaváltozás következményei. A nagy záporok sokszor elmossák a kerteket, eláztatják az épületeket, és a környék csatornarendszerét is túlterhelik. A csapadékvíz-gazdálkodásban ezért új szemlélet szükséges. Kulcsfontosságú, hogy megtanuljuk kezelni és semmiképpen sem elpazarolni az esővizeket. Farkas-Bartha Kata kertépítő esőkertekről szóló előadása ebben nyújt segítséget. A Zöld Küldetés Egyesület és a 10 millió Fa kecskeméti koordinátora április 28-án 18 órakor, a Kozák téri Közösségi Házban találkozhatnak a XV. kerületi lakosok.

Az esőkertekről már egyre többet hallani Magyarországon is, mikor kezdett foglalkozni a kialakításukkal?

Pár éve személyes indíttatásból kerestem fenntartható alternatívát, ugyanis a garázsomat elöntötte a víz, mindemellett a civil szervezetünk faültetésekkel foglalkozik és a növények öntözésekor is a zöld megoldásokat kerestük. Így találtam rá az esőkertekre, az internetet böngészve ismertem meg Pásztor Zsófit, aki Amerikában él, és régóta foglalkozik esőkertek építésével. Útmutatásai és tanácsai segítségével kezdtem saját esőkert építésébe, és bár az elején számtalan kihívással kellett szembesülnöm, végül megtérült a sok küzdelem.

Majd az országban egyedülálló módon, Kecskeméten megoldották a csapadékvíz kezelését. Hogyan lett egy civil kezdeményezésből városi projekt?

Kerestük a lehetőséget, hogy szélesebb körben is megismertessük hazánkban az esőkertek hatékonyságát. A Gerlice utcai mintaprojekt kapcsán Győri András kecskeméti főkertész keresett meg minket, mivel az intenzív esőzések után gyakorlatilag kisebb tó alakult ki az úton, és sokszor napokig megnehezítette a közlekedést. Ráadásul helyszűke miatt nem lehetett egyszerre elhelyezni az árkokat és a fákat. A betonmeder helyett így esett a városgazdálkodóknak a választása az esőkertekre. Másfél év tervezési és engedélyezési szakasz után, tizennyolc esőkert készült el, ezzel sikeresen megoldottuk a csapadékvíz kezelését.

Hogyan képzeljünk el egy esőkertet, mi a funkciója?

Erről szól majd az előadásom, hogy miként épülnek fel a természetes erdők működését utánzó, mesterségesen létrehozott mélyedésben kialakított esőkertek. Segítenek megszelídíteni a heves záporokkal lezúduló csapadékot, méghozzá úgy, hogy vízkedvelő növények ágyásaiba vezetik azt. Nem csupán a növényeknek biztosítja a kellő vízszükségletet, hanem megakadályozza azt is, hogy ez a rengeteg csapadék kárba vesszen, vagy problémákat okozzon a környéken. Az esőkertek értékes tulajdonsága, hogy megtartja az esővizet, és folyamatosan adagolja vissza a nedvességet a növényeknek, de hasznossága mellett esztétikus is. A növényekkel beültetve kiváló élőhelyet biztosíthat a kisebb élőlények számára.

A víz létfontosságú természeti kincsünk, de hogyan lehet pénztárcabarát módon befektetni a fenntartható megoldásokba? Az esőkertek létrehozásakor milyen kiadásokra számíthatunk?

Otthoni praktikus megoldásokkal gazdaságosan is előállítható, az üres szennyvízgödör hasznosítása nem igényel drága befektetést, sok helyen egyszerű felszíni bekötéssel elérhető az esővízgyűjtés. A kavicsos aljú esőkert gyakran eltömődik, jelentős mértékben jobban működik a betonmedrű ároknál, de az költségesebb. Az időszakos vízborítású gödör rosszul kivitelezve ráadásul tóvá alakulhat, de a kis trükkök segítségével nagyon hasznos zöldmegoldás. A létrehozásakor lényeges kérdés, hogy milyen a talaj vízelvezetése, vízmegtartó-képessége, amin szerves anyagokkal vagy épp komposzttal javíthatunk. A befektetett pénz és munka azonban hosszú távon megtérül, nem mellesleg az ökológiai lábnyomunk is csökken.

Mit ajánl azoknak, akik kedvet kapnak az esőkertek létesítéséhez?

Rengeteg jó példa található az esővíz megtartására, érdemes tájékozódni, hozzánk is sokan fordulnak tanácsért. Bízom abban, hogy környezetünk megszépítésével együtt oldhatjuk meg a csapadékvíz gondokat, és védhetjük ki a klímaváltozás káros hatásait, melyeknek egyik kiváló eleme lehet az esőkertek építése.

Farkas-Bartha Kata előadása tehát április 28-án, csütörtökön lesz a Kozák téri Közösségi Házban.

 

Comments are closed.