A város peremén, szántóföldek, szőlők, apró családi házak falusias környékén látnak hozzá az új „külvárosi city” létesítéséhez – írta ötven évvel ezelőtt a Népszabadság, amikor beszámolt az újpalotai lakótelep alapkövének lerakásáról. Szerencsénk van, mert a tudósító azt is közli, hétfőn történt a jeles esemény, március 17-én. Ezt az időpontot tekintjük Újpalota születésének. Annak kapcsán kerestünk rá a korabeli közleményekre, hogy
A parkrendezéssel elkezdődött az újpalotai Fő tér megújítása. Az első, szeptember végéig tartó ütemben a növényeket szedi rendbe a Répszolg, elvégzik a szökőkút javítását és rendbe teszik a környezetét. A tér teljes megújítását célzó további ütemek a költségvetés függvényében valósíthatók majd meg.
Kiásták Újpalota 50 éves időkapszuláját augusztus 6-án. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a kapszula sorsa.
Kezdjük az árakkal. Az újpalotai piac 25-30 százalékkal olcsóbb, mint a Lehel-csarnok, és legalább 50-60 százalékkal mérsékeltebbek az árak itt, mint a Fény utcában. Az áru minőségével viszont nincs semmi baj. Az itteni kolbászoknak a Fény utcaiak legfeljebb jelenthetnének (olyan lángolt kolbászt lehet venni kilónként 1500 forintért, hogy megszólal). A gyümölcsökre koncentráltam, a szezon közepén vagyunk. A meggy kilója eléggé
Az újpalotai piacra indultunk, és egy civil akcióba csöppentünk. Július 12-én, pénteken délelőtt vállalkoztak a helyi civilek arra, hogy a nehéz bevásárlókosarakat, testes cekkereket segítenek hazavinni. Már annak, aki ezt igényli. Parányi kis ötlet, mint kiderült, Abd El Rahim Alitól származik, amit aztán felkarolt az Öthét Egyesület. És beszállt az akcióba a Rászorulókat Támogató Egyesület, a Lokálpatrióták a XV. kerületért
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
