A pesti belvárosi értelmiség (a „Márciusi ifjak” Petőfitől származik; többféle kör sokféle gondolkodású alakját kell beleképzelnünk) jókor, s jó helyen csatlakozott a történelmi események forgatagához. Az ellenzéki (azaz nem császárhű, még inkább köztársaságot akaró) fiatalok eredetileg reformlakomát terveztek. Méghozzá március 19-ére, vasárnapra. Merthogy hetivásár volt Pesten. A bankettet gondosan előkészítették, ebben Petőfi és Irányi Dániel jeleskedett (Irányi 26 éves, ügyvéd,
Nincs mit tenni, az ember behúzódik a saját vackára, visszamenekül az emlékeibe, felidézi régi március 15-ikék méltóságát, kitűzi magára a kokárdát, s kiteszi a nemzetiszínű lobogót. Akkor is, ha úgy érzi, hogy a nemzeti összetartozást az uszító politika módszeresen szétverte, és a 48-as szabadságeszmét aljas haszonszerzéssel párosítják. Így, ebben a karanténnal megfejelt magányban töltöm én is az ünnepet, s előveszem
Voltak azért olyan részletek, amelyekre rácsodálkoztunk a március 15-i ünnepségek során. A civilek megemlékezésén például Hajdu László országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy 1848-ban nagyjából 1500 lakója volt Rákospalotának. Megépült viszont a negyvenes években, a forradalom előtt a Pest-Vác vasútvonal, amivel könnyebb volt a külső kerületet elérni, ennek köszönhetően sorra épültek a nyaralók, és elkezdődhetett a térség nagyvárosi integrációja. Gróf Batthyány
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
