Tizenötödik

Ferenc pápa helyett egy-egy bíboros vezeti a szilveszteri imádságot és az újévi misét is a Szent Péter-bazilikában, mivel az egyházfőnek isiász okozta fájdalmai vannak – közölte a szentszéki szóvivő.
Matteo Bruni szóvivő bejelentése szerint csütörtök délután az óévet búcsúztató vesperás-imádságot és az ezt követő Te Deum-hálaadást Giovanni Battista Re, a bíborosi testület dékánja vezeti. A péntek délelőtti misét pedig a pápa helyett Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár mutatja be a Szent Péter-bazilika főoltáránál.
Mindkét szertartást az egyházfő szokta vezetni, de a Vatikán az utolsó pillanatban lemondta Ferenc pápa részvételét. Az egyházfő jobb lábában a csípőideg gyulladt be, „fájdalmas isiászról van szó” – közölte a vatikáni szóvivő.
Ferenc pápa január elsején délben viszont személyesen mondja el az újév első beszédét a pápai lakosztály könyvtárszobájából, amelyet a televíziókon, rádiókon és interneten keresztül egyenesben közvetítenek.
A 84 éves Ferenc pápa a 2013-as megválasztása óta most először mondott le szertartást egészségi okokra hivatkozva. A pápa az utóbbi napokban személyesen vezette az összes karácsonyi szertartást – írja az MTI.

A járvány elleni védekezés miatt az idei szilveszteren tilos a közterületi tűzijáték és magánterületen is csak az alacsony kockázatú, 1-es és 2-es kategóriába tartozó eszközök használhatók – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-t.

Mukics Dániel közölte: ez azt is jelenti, hogy a megszokott szilveszteri pirotechnikai termékek nem is érhetők el a kereskedelemben.

A tűzijátékokat négy osztályba sorolják. Az elsőbe tartozók olyan, akár lakáson belül is használható játékos eszközök, mint például a tortatűzijáték, amelyek nem jelentenek nagyobb veszélyt. Ezeket a mennyiségi korlát betartásával a 14 évesnél idősebbek egész évben megvásárolhatják – ismertette.

A második osztályba olyan alacsony kockázatú kis tűzijátékok tartoznak, amelyeket a szabadban kell felhasználni. Ezeket, ugyancsak a mennyiségi korlát betartásával, a 16 évesnél idősebbek egész évben megvásárolhatják.

A harmadik osztályba a közepes, szabadtéri használatra szánt tűzijátékok tartoznak. A járvány előtt ezeket lehetett december 28. és 31. között megvásárolni és szilveszterkor felhasználni, ám idén tilos az árusításuk és a felhasználásuk is.

A negyedik osztályba sorolják azokat a nagy tűzijátékokokat, amelyeket kizárólag pirotechnikus szakember használhat fel; ilyenekkel például augusztus 20-án találkozhat a közönség – mondta a szóvivő.

Az ünnepekre debütál Presser Gábor, Fenyő Miklós és Demjén Ferenc raktárkoncertjének felvétele az interneten. Szilveszterig több mint kétszáz felvétel kerül fel a nézhető listára.
A Raktárkoncert-sorozat felvételei szeptember 25. óta érhetőek el, és mostanra csaknem 160 ezer koncertmegtekintésnél járnak a mindigTV GO alkalmazásában és weboldalán. Jelenleg 167 koncert és 37 mulatós produkció közül lehet választani – közölték a szervezők az MTI-vel.

A Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete a támogatóknak és az önzetlen segítségének köszönhetően 150 nehéz körülmények között élő családnak tudta szebbé varázsolni az ünnepeket. Jutott étel az asztalukra, karácsonyfa díszelgett a szobákban és alatta meglepetés várta a kicsiket és a nagyokat. Nagy hajtás áll az önkéntesek és adományozók mögött, hiszen karácsony előtt még szétosztották a sok ajándékot, melyet a családokból egy fő vett át a járványügyi szabályoknak megfelelően.

Minden gyermek izgatottan várja a Mikulást, karácsonykor az ajándékozást, míg a felnőttek menetrend szerint díszítik a fenyőfát. Mikor készül a lélekmelengető ebéd, fel sem ocsúdunk, mennyi mindent őrzünk elődeink mindennapjaiból. Hogyan tudjuk a régi szokásokat észrevétlenül továbbörökíteni, és miért fontos vírusidőszakban is, hogy miként viszonyul egy család az ünnepekhez? Advent kapcsán erre kerestük a választ Jánosi Mónikával, a Fejlesztő Palota vezetőjével.
– A családi szokások gyerekként ivódnak belénk, mégis csak felnőttként értjük meg hatásait. Miért fontos a hagyományőrzés még olyan időszakban is, mint a világjárvány?
– A generációkon átívelő, tudatosan ápolt szokások tükrözik a család normarendszerét. A tradíciók jellegzetes rituálékban nyilvánulnak meg, melyek az összetartozását, ezáltal az identitását is erősítik. A gyerekek számára ugyanis fontos a biztonságérzet, melyhez jó alapot tudnak nyújtani a felnőttek a hagyományok állandóságával. Ez pedig napjainkban, a koronavírus miatt kialakult bizonytalanságban még jobban mérvadó. Sokszor nem is tudatosul bennünk, viszont a belénk kódolt attitűdök határozzák meg a család ünnepi hangulatát –mondta a szakember.
– A világjárvány teljesen átalakította a mindennapjainkat. Idén az ünnepek is másként köszöntenek ránk. Ilyen élethelyzetben egyáltalán tudunk kapcsolódni a klasszikus kulturális szokásokhoz?
– A kialakult hagyományokat nem szabad egyik napról a másikra sutba vágni. Bármennyire rugalmasak a gyerekek, a lelki fejlődésükben, fontos pillér a családi kötelék ápolása. Hiába a sok játék, ha megkérdezünk egy kicsit: számára mi a varázslatos a karácsonyban? Garantáltan kitér a közösen készített mézeskalácsra vagy a szülőkkel való éneklésre. Az aprónak tűnő dolgok viszik tovább a valódi értékrendet, és ezt a vírus sem befolyásolhatja. Sőt, most sokkal fontosabb, hogy megteremtsük azt a lelki közelséget, ami átlendít az év viszontagságain.