A 2016-os Könyvfesztivál díszvendége Szlovákia volt, ebből az alkalomból jelent meg a Könyv a temetőről című regény is. A szerzője Daniela Kapitáňová, aki a mű 2000-es megjelenésekor a regény főhőse mögé bújva Samko Tále néven adta ki a könyvet.
A 44 éves Samko születése óta beteg, külsőleg olyan, mintha gyerek maradt volna, és értelmi képessége is egy tízéves szintjén van, bár neki erről más a véleménye. Samko azt a jóslatot kapja az „állomási” vendéglő előtt lakó alkoholista hajléktalantól, hogy könyvet fog írni a temetőről. Mivel letört a visszapillantó tükör a tolikocsijáról, mellyel papírt gyűjt a városban, így amíg azt javítják, nekiáll regényt írni.
Az első mű csak egy oldal lett, mi mást lehetne írni a halottakról? Viszont a második könyvben egyik történet követi a másikat az élőkről, és a modoros, helytelen és eleinte vicces mondatokból kirajzolódik számtalan tragikus sors a rendszerváltás előtti és az azt követő évekből. Samko, anélkül, hogy tudatában lett volna, tökéletes spicliként számtalan életet tett tönkre.
Az olvasó kezdeti sajnálata és szánalma fokozatosan átértékelődik, de Samko Tále ebből mit sem érzékel. Ő csak gyűjti a papírt, tolja a kocsiját és gyűlöl mindenkit, aki nem „rendes ember” – különösen a magyarokat. Pedig csak a nyelvünk különbözik, a történeteink, a történelmünk nem.
(Daniela Kapitáňová: Könyv a temetőről – Írta és rajzolta Samko Tále; Magvető, 2016; 2990 Ft)
Comments are closed.
