Indiát a szkíták népesítették be az időszámítás előtt 2500-tól, Buddha, Zarathustra és Krisna is a „turániakhoz tartozóak” – idézi Zajti Ferenc orientalista festőművészt Sárközy Miklós történész egy frissen megjelent tanulmánykötetben. A húszas-harmincas években igen aktív őstörténet-kutató művei élénk ellenkezést váltottak ki a korabeli tudós körökben. Az 1886-ban született és 1961-ben elhunyt Zajtiról, pontosabban munkálkodásának hátteréről a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg az Okok és okozat című kötetben Sárközy Miklós tanulmánya (A szittya Zarathustrától a gudzsárokon keresztül az ind Jézusig). A Horthy-korszakban felívelő őstörténet-kutatás megítélése nem tisztünk, Zajti munkásságát ezúttal más fókuszból vizsgáljuk.
Annak jártunk utána, és nem tagadjuk, hogy a pestújhelyi vonatkozások keltették fel az érdeklődésünket, hogy valójában ki is volt az egykor ismert és meglepő tartalmú művekkel előálló Zajti Ferenc.
Egy Indiában készült festmény
Nem lehetett jelentéktelen ember és alkotó, ez kiderül a tanulmányból, és festőnek se volt utolsó, hiszen Münchenben tanult Hollósy Simon iskolájában, Csontváry Kosztka Tivadar pedig „szellemi utódjának” nevezte (noha képek jószerével alig maradtak utána, mi is csak egyet tudunk megmutatni).
1907-től a Budapesti Városházán tisztviselőként dolgozott, az első világháború idején Budapesten járt teológiára (előzőleg Debrecenben végezte a középiskolát). Ekkor már behatóan foglalkozott a magyar őstörténettel, ami nála egyet jelentett a hun-szkíta-magyar rokonság igazolásával. Autodidakta volt, angolul és németül beszélt, ógörög-latin nyelven feltételezhetően írt, olvasott, de indológiai, hebraisztikai, iranisztikai tanulmányairól nincs forrás. Viszont olyan körökben forgott, amelyekben turkológusok, egyiptológusok is megfordultak szép számmal.
Pályája 1919 után kezdett emelkedni, ez pedig a korszak kutatói (köztük a tanulmányt jegyző Sárközy Miklós mellett a turanizmusról 2016-ban Keletre, magyar! címmel könyvet író Ablonczy Balázs) szerint összefügghetett a Trianon-traumával. A turanisták radikális ágának célja a csalódott társadalom kelet felé fordítása és Trianon revíziója volt. Tény, hogy Zajti direkt politizálással nem foglalkozott, kutatásának középpontjában a magyarság keleti eredetének feltárása állt. Ebben nem kis tévedései, félresikerült és tévútra került munkái vita tárgyát képezhetik, és képezik ma is. Egyes akkori elgondolások szerint a magyarok rokonai Indiában élnek, ők volnának a fehér hunok, amiről Zajti kiterjedt levelezést folytatott az elmélet atyjával, Jivanji Jamshedji Modi párszi (zoroasztriánus) tudóssal, a Mumbai Egyetem professzorával, és elérte, hogy József főherceg kijárja Modinak a magas magyarországi kitüntetést. Ennek lett aztán betetőzése, hogy az indiai vendég Horthy Miklós kormányzó jelenlétében népes (állítólag 1600 fős) hallgatóság előtt tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián. Erről Zajti Magyar évezredek című könyvében számol be, méghozzá úgy, hogy Modi az Európába szakadt magyarokat a hunok ivadékának tartotta.
Bezsilla Nándor utca 18.
Szócikk Ipolyi Arnold Zajti által újrakiadott művéről
Amikor 1925 augusztusában Horthy hivatalos meghívására Modi, az indiai szaktekintély hazánkba érkezett, Zajti már Pestújhelyen lakott.
Itt akadtunk meg az autodidakta tudós életrajzának tanulmányozásában. Mert azt eddig is tudtuk, hogy Pestújhely a világ közepe, de hogy még az Ipolyi Arnold-féle Magyar mythologiáját újrakiadó Zajti is itt élt, felülmúlta képzeletünket. Annál is inkább, mert A hun-magyar őstörténelem, a Zsidó volt-e Krisztus? és a Magyar évezredek című könyvek alkotója hozta Magyarországra Rabindranáth Tagore-t. Aztán pedig az is vele esett meg, hogy Kemal Atatürk, az új török állam atyja megígérte neki, hogy rendezi pestújhelyi tartozásait.
Hogy történt ez pontosan?
– A Bezsilla Nándor utca 18-as szám alatt lakott a családjával Pestújhelyen – kommentálta Zajti unokája, a történelemtanár Zajti Ferenc, akit érdi otthonában kerestünk fel. – A legelső parcellázás során vett egy telket, arra építtetett házat. 1905-től foglalkozott – saját bevallása szerint – a magyar őstörténet kutatásával, 1907-től dolgozott a városházán, kezdetben számvevőként, később könyvtárosként. Újfehértón született, ahol a dédapám gazdatiszt (azaz ispán) volt. A nagypapának haláláig az Aréna úton volt műterme (ma Dózsa György út), és csak hétvégenként látogatott haza Pestújhelyre. Misztikus képeket festett, de hogy ezek hova lettek, nem lehet tudni. Tájképek, csendéletek, zsánerképek is szerepeltek a művei között, 1945 után a megélhetési nehézségei miatt eladásra készítette azokat. Tizennégy évesen elindult Münchenbe festést tanulni, és Grazig biztos eljutott, mert onnan küldött haza egy lapot.
ifj. Zajti Ferenc, az unoka, aki beleásta magát a nagypapa életművébe
Zajti keleti érdeklődése Münchenben erősödhetett fel, mert Hollósy Simon, az örmény-zsidó-magyar festőművész Szabadiskolájában testvére, József mellett – aki később a buddhizmus híve lett – Nádler Róbert, a Magyar Teozófiai Társaság későbbi vezetője is pallérozódott. De itt tanult Felvinczi Takács Zoltán, a Kelet-Ázsiai Múzeum igazgatója és Baktay Ervin orientalista, asztrológus, író is. A művészek körében nagy népszerűségnek örvendett a titkos tudásra épített teozófiai gondolat, ami akkor nagyon újszerű volt. A teozófia, miként azt a Zajti-unoka a nagypapa múltját kutatva értelmezte, járványszerűen fertőzte meg a kor művészeit. A képzőművészeti elit, Mednyánszky Lászlóék, Rudnay Gyuláék és a Vadakhoz tartozó alkotók is a hatása alá kerültek, de ez az irodalmárokra, Babitsra, Kosztolányira, Ady Endrére is ugyanúgy érvényesnek tekinthető.
Csontváry cédrusa
Zajti, mint jelezte, 1905-ben kezdett foglalkozni a magyar őstörténet kutatásával, és az 1910-es években lett tanítványa Csontváry Kosztka Tivadarnak. Csütörtökönként találkoztak, és Zajtinak „komoly szerepe volt a cédrusképek létrejöttében, hiszen az évezredeken átívelő életerő libanonifa-kultuszára ő hívta fel mestere figyelmét” – írta Csáji Attila képzőművész. Csontváryra nagy hatással volt a zoroasztriánus eszmékről beszélő lelkesült kutató. Ez is oka lehet annak, hogy Csontváry őt nevezte meg festészeti utódjának, aminek realitását képek híján nem tudjuk igazolni. De Zajti hatását föl lehet fedezni Csontváry A magyarok bejövetele című művének hátterében is (amelyen a festő önmagát ábrázolta teveháton). Mester és tanítvány kapcsolata, ahogy Mezei Ottó művészettörténész írta, „alapvető fontosságú Csontváry alkotói folyamatának rekonstruálásához”.
Az iráni nevű Zarathustráról Modi azt állította, „Zoroaszter” voltaképp „fehér hún” volt, nota bene a Zend-Aveszta (a perzsa irodalom legrégebbi, 3 ezer évvel ezelőtt született emléke, a párszi vallás, Zarathustra követőinek könyve) „hún erededű”. A Pesten előadó Modi ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját, melyről Schmidt József indológus annak idején vitriolos kritikát jelentetett meg. (A kritika kritikája olvasható a Magyar évezredek című könyv Függelékében).
– Zajti elérte – jegyezte meg az unoka –, hogy Horthy Miklós magas kitüntetést adományozzon az indiai vendégnek. A Magyar-Indiai Baráti Társaság 1929-ben Medgyaszay István építész elnökletével és a nagypapa alelnökségével alakult meg, elsősorban azért, hogy Zajti indiai útját szervezze. Baktayt is felkérték a tagságra, aki a köztük fennálló nézeteltérések miatt nem lépett be a társaságba. Az ellentét fő oka Zajti szkíta-hun-magyar rokonságtana volt, bár az indiai irányt Kőrösi Csoma Sándorról szóló könyvében Baktay maga sem vonta kétségbe. Medgyaszay István és a nagyapám között sírig tartó barátság szövődött. Kettejük ötlete volt, hogy hívják meg Magyarországra az éppen Bécsben tartózkodó, 1913-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett költőt, Rabindranáth Tagoré-t. Akiről a lexikonokban azt írják, hogy szívbeteg volt. De akkor éppen csak simán meg volt fázva (a források szerint Korányi Sándor kezelte szívpanaszokkal a szanatóriumban – RL). Ennek eléggé nagy az irodalma, tény, hogy a nagypapa is ott tüsténkedik a képeken Tagoré mellett. Elültették a fát Balatonfüreden, elvitték az ünnepelt költőt felolvasóestekre, táncoltak vele.
Utazás Indiába
Hunok után nyomozott az ásatáson Udaipur közelében
Tagoré hat hétig tartózkodott Magyarországon (1926 októberében érkezett), fáradt volt és idős, Zajti Ferenc pedig mindenhová elkísérte, a ragaszkodás mögött (Sárközy tanulmánya szerint) az állhatott, hogy szerette volna magát meghívatni Indiába. Tagoré végül a fiatal orientalistát, Germanus Gyulát invitálta 1927-ben (aki az iszlám tanszék vezetője volt éveken át Sántinikétánban, erről szól első felesége, G. Hajnóczy Rózsa Bengáli tűz című könyve).
Zajti azonban Modi révén 1928-ban mégiscsak eljutott Rádzsasztánba és Gudzsarátba, hogy a gudzsár hunok származását igazolja. Nyelvészeti ötletei nem voltak, Tóth Jenő gyűjtését publikálta a sok megegyező, többek közt település-, család-és folyónévvel kapcsolatosan. Viszont járt Gandhi házában (Sárközy szerint találkozott is vele), és kezdeményezte a Collegium Hungaricum létrehozását Mumbaiban, amit Medgyaszay tervezett volna. A Barolli nevű településen egy hunnak nevezett romtemplom feltárásán vett részt Udaipur közelében (innen vannak a fotók, amelyek galériánkban láthatók). Ott talált olyan törzsekre, amelyek – szerinte – kísértetiesen hasonló motívumokat használtak, mint a székely népművészet. Gazdag néprajzi anyaga, amelyet hazahozott, ma a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megtekinthető.
Magyarokkal Törökországban
Kép Ankarában 1932 júliusában, balra Zajti a Török Történeti Társaság elnökségi tagjaként
Törökországba viszont úgy került, hogy egyenesen Kemal Atatürk hívta meg. Rudnay Gyulával az új fővárosban, Ankarában közös kiállítása volt, itt választották be a Török Történeti Társaság 12 tagú elnökségébe, és többször találkozott az új Török Köztársaság alapítójával. A török-magyar barátság alakulásának érdekessége, kommentálta a „nagypapa” egykori ténykedését ifjabb Zajti, hogy Kemal Atatürk nem elsősorban a nyugati, az angol tudósokra számított a világi török állam kialakításakor, hanem a közép-európaiakra, köztük elsősorban a németekre és bizonyíthatóan a magyarokra. A Gazi (jelentése: Hős) szűk környezetében munkálkodott Mészáros Gyula, a neves orientalista, aki a török nyelv megtisztításán fáradozott a Török Nyelvtudományi Társaságban. A török nyelv megalkotása, a nyelvújítás és a helyesírás bevezetése, a latin írásra való áttérés során sokszor a magyar mintát, módszert vették alapul. Fekete Lajost a nemzetközi tudomány a török levéltár megalapítójaként ismeri. Bartha Albert, aki 1918-ban (a Károlyi-kormányban), majd 1946-47-ben hét hónapig magyar honvédelmi miniszter volt, 1922-25 között a török hadsereg megszervezésében és a rendszer konszolidálásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Atatürk Ankarában új egyetemet alapított, itt külön Magyar Intézet létesült, ahol többek közt Halasi-Kun Tibor is oktatott. E tanszék vezetője Rásonyi László lett, aki egykor Bartók Béla útját egyengette. A magyar zeneszerző egyben a török népzenekutatás megteremtője is. Bartók segítője, Adnan Saygun a törökök egyik legnagyobb zeneszerzőjének számít. A török meteorológiai szolgálat megszervezője Ráthly Antal volt. A mezőgazdaság és állattenyésztés korszerűsítésében vett részt Csíky Ferenc, Karácsonyi Géza, mások Törökország mezőgazdasági újjászervezésében tüsténkedtek. A vasútépítésben is sok magyar tüsténkedett a németek mellett.
– Atatürk tudott a nagypapa turáni türk lexikonra vonatkozó terveiről, ezzel kapcsolatban hívta meg Ankarába – mesélte az ifjabb Zajti –, és meg is csinálhatta volna, de Kemal 1938 novemberében meghalt. Annyit azért tudni kell, hogy a nagypapa az indiai útja miatt a pestújhelyi házzal kapcsolatban adósságba verte magát, s Kemal Atatürk segítette ki egy ízben alkalmi pénzadománnyal. Ígéretet kapott arra is, hogy Kemal a teljes adósságot kifizeti, de későn érkezett meg a támogatás, mert addigra a család már a Bezsilla utca 35. szám alatti házba volt kénytelen átköltözni.
A Gandhi-képet széttépték
A nagypapa 1961-ben halt meg, váratlanul és hirtelen, említette az unoka. – Vitába keveredett a műteremlakásban a bérlőtársaival, amin nagyon felizgatta magát. Az egyik lakrészben az ötvenes évek óta egy fogorvos özvegye lakott, a másikban egy alkalmi munkából élő személy, aki később a bábszínház kellékese lett. Amíg az apám a nagypapa halálhírére a 44-es villamossal a Bosnyák térről odaért az Aréna utcába, mindent kirámoltak a lakásból. A festmények eltűntek, ami megmaradt (egy Gandhi-kép), széttépték, a könyveit ellopták, a kéziratainak, térképeinek lába kélt.
Levlap Babikának Indiából
Mindehhez hozzá kell tenni, hogy 1945 után megszüntették az egyesületeket, társaságokat, leállt az őstörténet-kutatás, a régi türk-magyar és indiai-magyar kapcsolatokról csak a rendszerváltás után lehetett lefújni a port. A relikviák, amik érdekesek lehettek Zajti Ferenc hosszú munkálkodásának idejéből, elporladtak. De azért tudunk olyanról, ami rejtélyes körülmények között mégis előkerült.
– Nem sokkal azután, hogy portréfilmet forgattunk a nagypapáról, előkerültek a család egy régi barátjának házából, egy lépcső alól – itt őrződtek meg a sok viszontagság közepette – az indiai útjáról készült üvegnegatívok, amelyek aztán szintén bekerültek a Hopp Ferenc múzeumba. Különös, de az eredeti Feszty Körkép teljes képanyaga halálakor szintén eltűnt a műteremből, kicsit el is csodálkoztam azon, hogy a nagyapámnál volt az összes fotónegatív. Aztán amikor a körképet nemrég helyreállították, a lengyel restaurátorok érdekes módon régi fotókat használtak. De milyen fotók alapján dolgozhattak, ha csak a nagypapának voltak meg azok, amelyek a megrongálódás előtti állapotot ábrázolták? Amikor beleástam magam a nagypapa életének kutatásába, más meghökkentő esetekkel is találkoztam. A háború után talán azért került tiltólistára, mert Szálasi a börtönnaplójában megemlíti a Zsidó volt-e Krisztus? című művét, amiről annyit jegyzett meg, hogy „Zajti új vallást alapít”. Érdekességképpen mondom, hogy Budapest ’44-45-ös ostroma után magasrangú orosz tábornokok is meglátogatták. Hamarosan nyugdíjazták, látványosan nem zaklatták, de nyugdíja oly kevés volt, hogy képeinek eladásából tartotta el magát. Viszont folyamatos megfigyelés alatt állt, rendszerellenes összeesküvés, ez állt az államvédelmi hatóságok irataiban.
További rejtélyek
– Az apámat az ELTE-ről 1947-ben (akkor Pázmány Péter Tudományegyetem) kirúgták, mert osztályidegen volt – mondta a Zajti-unoka. – A sors érdekessége, hogy az az oktató, aki eltanácsolta, később engem is többször pótvizsgára bocsátott. A tanítóképzőt végül elvégeztem, utána lettem történelemszakos tanár. Most Martonvásáron tanítok. Sokáig nem tudtam a nagypapáról semmit. Nem beszéltünk róla otthon. Annyit mondtak a rokonok, hogy hóbortos, bolondos fantaszta volt. Láttam, hogy vannak nálunk irredenta könyvek, de el voltak dugva. A gimnáziumban kezdtem csak érdeklődni, és aztán tágra nyílt a szemem. Apránként ismerkedtem meg „az öreg” ügyeivel. A hetvenes években találkoztam például László Gyula kettőshonfoglalás-elméletével. A nagypapa nézetei köszöntek vissza rám finomított változatban.
Londoni átszállás (képeslap, amit Zajti küldött haza)
A pestújhelyi „csodabogár” idős napjaira teljesen beszüntette munkásságát (1948 után a demokratikus időszak szervezeteit is betiltották). Hogy ő maga is be lett volna tiltva, senki sem állítja, a könyvei mégis indexre kerültek. A magasrangú orosz tisztek látogatásának történetéhez tartozik, hogy ’45-ben Tolsztoj-portrét ajándékozott a szovjet nagykövetségnek, a háború előtt ugyanis lefordíttatta egy orosz régész könyvét, ’49-ben pedig előadást tartott a Zeneakadémián A szovjet-orosz ősi földek kapcsolatai Indiával az ó- és a középkorban címmel (közli: Ablonczy Balázs 2016-ban megjelent könyvében). Azért a biztonság kedvéért megfigyelték, az indiai nagykövetségen tett látogatásairól például fennmaradtak a titkosszolgálati jelentések.
Hetvenöt éves volt, amikor meghalt. Leszármazottai feljelentést tettek a temérdek irat, relikvia, a festményei és a könyvtára eltűnése miatt, de csak annyi derült ki számukra, hogy a hagyatékot nem a titkosrendőrség foglalta le.
De akkor ki lehetett az 1961-ben, aki egy teherautóval, röviddel valakinek a halála után megjelenik egy Aréna úti műteremlakásban, hogy az 5 mázsányi kéziratot, feljegyzést elszállítsa a MÉH-be? (PP, Rab László, 2018. december)
*
Képek Zajti Ferenc hagyatékából (ifj. Zajti Ferenc segítségével, köszönet érte)
Leave A Comment
You must be logged in to post a comment.