A több most kevesebb – nyugdíjemelés az infláció árnyékában

Átlagos olvasási idő: 4 perc

Júliusban érkezik az évközi kiegészítő nyugdíjemelés. Az érintettek 3,9 százalékos emelést kapnak, ami egy átlagnyugdíjasnak egyszeri 42-45 ezer forint pluszt jelenthet, a kiegészítést ugyanis visszamenőleg kapják meg az érintettek. Kérdés, hogy mire elég az emelés.

 A nyugdíjas tanárnő, aki folyamatosan számol

Erzsébet (nem ez a neve, kérésére megváltoztattuk) 20 éve ment nyugdíjba. Diplomás, egyetemi tanárként zárta pályafutását. Jelenleg 178 ezer forint nyugdíjat kap, ami alig több, mint a 164 ezer forintos átlagos nyugdíj. Erzsébet azt mondta, hogy nagyon nehezen lehet beosztani a 178 ezret, tudatosan számol minden hónapban.

„Tudom, hogy mennyi élelmiszert vásárolhatok, hetente 15 ezer forintot költök erre. A rezsi 50-55 ezer forint havonta. A gyógyszerem pedig 15-20 ezer forintba kerül.”

Hogy mire elég a heti 15 ezer forint? Erzsébet szerint nem sokra, csökkenteni is kellett a kiadásokat a folyamatos áremelkedés miatt. Azt mondja: a húson és a kenyéren is sokat lehet spórolni.

„Megnézem, hogy milyen kenyeret veszek, vagy vajat, ezeknek nagyon felment az ára. Folyamatosan nézem az akciókat is, hogy mikor, mit és hol érdemes vásárolni.”

A volt tanárnő, közel a 80-hoz, azt mondja: a mostani emelés nem igazi segítség, az lenne a jó, ha a bérek növekedését is figyelembe vennék a nyugdíjak emelésénél, nemcsak az inflációt. Ilyen árak mellett nyaralásról pedig már álmodni sem mer.

6200 forint az átlag

A Magyar Államkincstár adatai szerint idén januárban 164 102 forint volt az átlagnyugdíj – írta a pénzcentrum.hu. Ez azt jelenti, hogy a mostani, 3,9 százalékos emelés nagyjából 6000-6200 forint pluszpénzt jelent a nyugdíjasoknak. Legalábbis azoknak, akik az átlaghoz tartoznak. Bár januárban már volt egy 5 százalékos emelés, a kettő együtt sem éri el az infláció mértékét, amely májusban 10,7 százalék volt és éves viszonylatban is sokan várnak kétszámjegyű pénzromlást. Ez már jelentősen árnyalja a nyugdíjemelés hatásosságát.

„A nyugdíjasoknak minden fillérre szükségük van” – ezt Hegyesiné Orsós Éva mondta lapunknak. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke szerint már januárban, amikor az 5 százalékos emelést kapták, lehetett sejteni, hogy elszáll az infláció.

„Ami különösen fájdalmas, az az, hogy az alapvető élelmiszerek árai emelkedtek meg.

Van olyan alapvető élelmiszer és nem is egy, amelyik 25-30-35 százalékkal drágult. Nem luxuscikkekről van szó, hanem margarinról, száraztésztáról, vajról, kenyérről, lisztről stb. Miért lényeges ez? Azért, mert az átlagnyugdíjas és még inkább az átlagnyugdíj alatt lévő összegből élők fogyasztói kosarában az élelmiszerek vannak túlsúlyban. Nagyon egyszerű. Hogyha valakinek 120 ezer forint a nyugdíja és ne felejtsük el, hogy vannak olyanok, akinek ennél is kevesebb, akkor ebből a 120 ezer forintból kifizeti a rezsiköltségeket és kifizeti az élelmiszert. És már nagyon kevés marad neki másra. Például gyógyszerre. Az idős embereknél már ott szerepelnek a gyógyszerkiadások és a különböző egészségügyi szolgáltatások árai is.”

A NYUSZET már két éve is sürgette a kormányzatot, hogy az emeléssel ne várják meg a novembert, akkor ugyanis törvény írja elő a nyugdíjak felülvizsgálatát. Sőt, azt is szorgalmazzák, hogy a kormány dolgozzon ki korrekciós csomagot azoknak, akiknek nagyon alacsony a nyugdíjuk.  A hivatalos adatokból az látszik, hogy van 321 ezer olyan időskorú, akinek a nyugdíja még a létminimumot sem éri el, vagyis kevesebb, mint havi 100 ezer forintból él.

Hegyesiné Orsós Éva szerint a nyugdíjasok az éveleji 5 és a mostani 3,9, vagyis együttesen 8,9 százalékos emeléssel is mínuszban lesznek. Ráadásul olyan többletkiadással is számolni kell, mint például az extraprofit-adó, ami begyűrűzhet a nyugdíjasok életébe is.

„Nem lehet arra számítani, hogy például a bankok nem fogják áthárítani ezeket a megemelkedett költségeket. Nyilván, ha emelkedik majd a benzin ára, akkor ez is valahol vissza fog hatni. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a megelőző évi átlagnyugdíj alatti nyugdíjban részesülők a várható inflációs index felett legalább további 3 ezer forint emelést kellene, hogy kapjanak – ez áll az állásfoglalásunkban is. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek 60 ezer forint a nyugdíja, és kap további 3 ezer forintot, akkor ő kapott extra 5 százalék emelést. És itt nagyon lényeges, hogy ez beépül a nyugdíjba, vagy hogy ez beépüljön a nyugdíjba. De ha valakinek 150 ezer forint a nyugdíja és ő is átlag alatt van, akkor az ő esetében ez a plusz 3 ezer forint további 2 százalék emelést jelent.”

Ez azért lenne hatásosabb segítség – mondja Hegyesiné -, mert a következő emelést már az így megemelkedett nyugdíjból tudnák kiszámítani.

Nyílik az olló

A NYUSZET elnöke elmondta: többször is javasolták a kormánynak, hogy dolgozzon ki egy korrekciós csomagot. „Ilyenre 2010 előtt volt példa, akkor volt egy állományelemzés a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon. Amikor azt megcsinálták, akkor megnézték, hogy mely nyugdíjasok kerültek hátrányba valamilyen tényező miatt és ez alapján dolgoztak ki egy korrekciós csomagot.”

Hegyesiné szerint az is feszültséget okoz, hogy az elmúlt időszakban több olyan kormányzati lépés is volt, amely a nyugdíj és nyugdíj közötti ollót is nyitotta.

„2013 óta nincs nyugdíjjárulék-fizetési plafon. Ha valakinek magasa a keresete, akkor magas összeget fizet, így a nyugdíja gyakorlatilag elszállhat, el is száll. Egyre gyakoribb a 6-800 ezer forintos nyugdíj, de az e fölötti nyugdíjak száma is emelkedik.”

A pénzcentrum elemzéséből az derült ki, hogy 2021 és 2022 között gyakorlatilag megduplázódott azok száma, akik 300 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapnak, számuk 114 ezer fölött van.

További problémaként említette Hegyesiné Orsós Éva, hogy 2010 után megszűnt a svájci indexálás, amely 50-50 százalékban vette figyelembe a nettó keresetek és az infláció alakulását. Már csak az utóbbi maradt meg viszonyítási pontnak. Emiatt jelentősen nyílt az olló a keresetek és a nyugdíjak között is, a nettó keresetek akár 2-3-4-szer is dinamikusabban nőhettek az elmúlt években – mondja Hegyesiné. Ezért lenne fontos, hogy visszahozzák a svájci indexálást – vélik sokan. Novemberben még egyszer felül kell vizsgálnia a kormánynak a nyugdíjakat. A NYUSZET elnöke is arra számít, hogy idén kétszámjegyű lesz a pénzromlás. „Sok szakember állítja ezt. Ebből adódóan novemberben 3 százalékos emelésre lehet számítani. Hogy mennyire lenne szükség? A különböző helyzetű nyugdíjasok, az átlag alattiak esetében magasabb emelés kellene.”

Comments are closed.