A megbocsáthatatlanra emlékeznek Rákospalotán is az aranykövek

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület első ízben helyezett el „botlatóköveket” a XV. kerületben. A névvel, születési és halálozási dátummal ellátott aranyszínű kockákat olyan házak elé helyezik, ahonnan 1944-45-ben zsidó embereket deportáltak, akik már soha nem térhettek vissza az otthonaikba.

A nagy háború idején Éliás Béla pékmester Rákospalotán, a Rákos úton működtette üzemét. A zsidó származású mestert innen vitték munkaszolgálatra az óbudai téglagyárba. Míg ő távol volt, a nyilasok elmentek otthonához, ahonnan 33 éves feleségét, Éliás Béláné Salamon Mártát, illetve nyolcéves kislányát, Ágnest is elhurcolták. Őket azonban jóval messzebbre, az auschwitzi koncentrációs táborba vitték, ahol a tábor őrei mindkettőjüket azonnal ki is végezték. Éliás Béla mindezzel csak azt követően szembesült, hogy élve hazatért a munkaszolgálatból. A pékmester később új családot alapított, melyből egy fia, András született.

Először kerültek botlatókövek a XV. kerületbe

„1953-ban születtem, és egészen 1965-ig ebben a Rákos úti házban laktunk” –  mesélte az Izraelből hazalátogató András január 5-én a szülői ház előtt állva. A család kezdeményezésére az elhurcolt és megölt anya és lánya emlékére a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület két botlatkövet helyezett el a Rákos út 197. szám előtt.

„Az önkormányzat köszönettel tartozik a kezdeményezőknek, hogy ez a kis emlékhely megvalósulhatott Rákospalotán”

– mondta Cserdiné Németh Angéla polgármester az ünnepségen. „Rákospalotáról sok zsidó embert hurcoltak el, akik többsége nem is tért vissza, így a jövőben is támogatni fogunk minden ilyen irányú kezdeményezést.”

A botlatóköveket az esetek többségében a hozzátartozók, leszármazottak kezdeményezésére helyezik el. Az adminisztrációt azonban minden esetben a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület intézi. Az aranyszínű kockákat Németországban gyártják, és onnan szállítják a deportáltak lakhelyéhez.

botlatókövek„Magyarországon már több mint hatszáz elhurcolt és meggyilkolt honfitársunk emlékét sikerült ily módon megörökíteni” – mondta Kirschner Péter, az egyesület elnöke.

„Többségében a Belvárosban találhatók az ilyen emlékhelyek, de nagy örömünkre szolgál, hogy immár a XV. kerületbe is eljuthattunk.”

Éliás Béla egyike volt azoknak a zsidó vállalkozóknak, akik anyagiakkal is hozzájárultak a Régi Fóti úti zsinagóga megépüléséhez. Ma már azonban ez az épület sem funkcionál, mivel a XV. kerületben nincs már számottevő zsidó közösség. Ez utóbbiak nagyobbik része a háborúban halt meg, a kisebbik része pedig az 1950-es években külföldre emigrált.

Comments are closed.