A kapitányság legbiztosabb bástyái

Átlagos olvasási idő: 2 perc

Csóka János alezredes, a Járőrszolgálati Alosztály vezetője és Reszkető Sándor alezredes, a Körzeti Megbízotti Alosztály vezetője egymással szemben ülnek a Széchenyi téri rendőrkapitányság épületében. Immár hat éve osztozkodnak az első emeleti szobák egyikén. A szoros együttlét ellenére azonban jól kijönnek egymással.

Ez egy fél évszázadra visszanyúló ismeretség – mondta Csóka János. – Már a gépipari szakközépbe is együtt jártunk Csepelen. Ott kezdődött a barátságunk, amely a suli után is megmaradt.

Akkor jó tíz évig elvált az útjuk, Jánosból ugyanis géplakatos, Sándorból pedig nyomdász lett.

Továbbra is barátok maradtunk, a szabadidőnkben sokat összejártunk, tudtunk mindent egymásról – mesélte Reszkető Sándor.

Aztán a rendszerváltást követően Kalmár László alezredes, az akkori XV. kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának vezetője – aki történetesen Csóka János feleségének a nagybátyja volt – javaslatára mindketten rendőrnek jelentkeztek a XV. kerületbe.

Elsőnek egy tízhónapos gyorstalpalót kellett elvégeznünk, majd beiratkoztunk az újonnan induló Rendészeti Szakközépiskolába, ahol az első évfolyam növendékei lettünk – tette hozzá Csóka alezredes. – 1994-ben mindketten kiváló eredménnyel végeztünk, így fel is vettek bennünket a Rendőrtiszti Főiskolára.

A két rendőr 1995 és 1999 között levelezőn elvégezte a főiskolát, mert akkor már mindketten dolgoztak.

Járőrként kezdtünk a kerületben, majd Janiból Újpalotán őrsparancsnok-helyettes lett, engem pedig a Körzeti Megbízotti Alosztály élére neveztek ki – folytatta közös történetüket Reszkető Sándor. – Jani nem sokkal később, 2000 márciusában lett a Járőrszolgálati Alosztály vezetője.

Csóka János és Reszkető Sándor alezredes így több szempontból is a XV. kerületi kapitányság legrutinosabb rendőre. Egyrészt immár harmincéves rendőri múlttal rendelkeznek, másrészt vezető beosztásban is doyenek. Az elmúlt három évtized során öt kapitány irányítása alatt dolgoztak, mindegyikükkel jó viszonyt ápoltak, s mivel munkájukat is magas szinten végezték, a helyzetük és a beosztásuk egyik kapitány idejében sem változott.

A két rendőrtiszt sokat nosztalgiázott, igaz, nem éppen vidám történeteket meséltek. Döcher György (Csontkezű) 1999-es kivégzéséről, az M3 bevezetőjén haladó pénzszállító autó kirablásáról vagy éppen a rákospalotai taxisgyilkosságról még ennyi év után sem jó részleteket hallani.

Annak ellenére, hogy a Rendészeti Osztály állománya az elmúlt három évtizedben megfeleződött, az utóbbi években jelentős mértékben csökkentek a bűncselekmények a kerületben – zárta a beszélgetésünket János.

 

 

Comments are closed.