Hungarikum a szaloncukor

Átlagos olvasási idő: < 1 perc

A szaloncukor hagyományos hazai édesipari termék, selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládébevonatos cukorka, amelyet méltán nevezhetünk hungarikumnak. Csak mi, magyarok díszítjük papírba csomagolt édességgel a karácsonyfát.
Eleinte aszalt gyümölcsöket, különlegességeket, mézesbábokat, papírból kivágott ékességeket, süteményeket akasztottak a karácsonyfára. Az 1800-as évek végétől azonban elterjedt a karácsonyfa-díszítés, és ezt követően a szaloncukor-készítés is.
A cukorka neve a német Salonzuckerl szóból ered, ezért nem meglepő, hogy Jókai még szalonczukkedlinek nevezte. Kezdetben egyszerű cukorkaféleségeket, csokoládégolyócskákat burkoltak selyempapírba, majd színes sztaniolba.
A XIX század végétől a híres fővárosi cukrászdák nem engedhették meg maguknak, hogy ne legyen saját titkos szaloncukorreceptjük, nem beszélve a rengeteg családi receptről. A II. világháború előtt legalább annyiféle szaloncukrot lehetett kapni, mint manapság.

[box style=’info’] Házi szaloncukor receptje
Hozzávalók: fél kiló kristálycukor, 1,5 dl víz, 10 dkg minimum 60 százalékos csokoládé, vaj, továbbá mazsola, dió, narancshéj vagy bármilyen ízesítésnek használt töltelék.
Elkészítés: A cukrot forraljuk a vízzel körülbelül tíz percig. Akkor jó, ha annyira sűrű már, hogy nem folyik szét. Hűtsük, ekkor elkezd kifehéredni, időnként kavarjuk meg. Amikor már jó sűrű lesz, keverjük hozzá a csokit, és annyi vajat, sűrű masszát kapjunk. Hagyjuk száradni, a legjobb, ha a következő napig. Utána öntsük hozzá a diót, a mazsolát, a narancshéját és jól gyúrjuk össze. A hagyományos kókuszgolyónál keményebb massza legyen. Formázzunk belőle szaloncukrokat, majd kakaóban hempergessük meg és csomagoljuk díszes papírokba. [/box]

Comments are closed.