Sugárzó jelleme lenyűgöző, természetes bája magával ragadó. Változatos szókincse, kifogástalan beszédstílusa bámulatos. Történetei különleges világba repítik az olvasót, varázslatos helyekre, ahol szívesen elidőzik, megbújik az ember. Lázár Zsófia író olyan személyiség, aki a mindennapokban is meglátja az apró örömöket. Gyermekkoráról, élményeiről lelkesen beszél.
Lázár Zsófia/Fotó: XV Média. Vargosz
– Milyen módon kötődik a kerülethez?
– Rákospalotainak tekintem magam, bár nem ebben a városrészben születtem, azonban gyerekkorom nagy részét a Mozdonyfűtő utcában, nagymamámnál töltöttem. A nagyszüleim halála után pedig az ő házukban leltem igazi otthonra. Meseíróként fontos számomra, hogy olyan idillikus környezetbe jöhettem vissza, ahol folyamatosan kapcsolatban lehetek a gyerekkori élményeimmel. Csodálatos felidézni édesanyám és nagyszüleim saját költésű énekeit, meséit, melyekkel érzelemvilágomat gazdagították.
– Kislányként milyen könyvet lapozgatott szívesen?
– Kedvencem Kolozsvári Grandpierre Emil A lóvátett sárkány vagy Bálint Ágnes Az elvarázsolt egérkisasszony kötete, melyeket ma is őrzök. Édesapám, Lázár Ervin mondatait pedig kívülről fújtam, ráadásul úgy éreztem, hogy ő azokat csak nekem írta. Zseniálisnak tartom az alkotómunkáját, most is ugyanolyan szenvedéllyel olvasom mint gyerekként. Nagyon hasonlítunk egymásra, szinte egy rugóra jár az agyunk, az ő humora, groteszk látásmódja számomra nélkülözhetetlen. Ő úgy tudott szeretetet közvetíteni az írásaiban, hogy egy pillanatig sem édeskés, mindemellett megőrizte a kívülállósságát, amelyre csak kevés művész képes.
– Pályafutását miként befolyásolta édesapja munkássága?
– Több évbe telt míg leküzdöttem a szorongásaimat, mára már megbékéltem azzal a gondolattal, hogy ezzel a névvel nem szabad rosszat írnom. Nagy felelősség, miközben kötelességem továbbvinni édesapám szellemiségét, úgy, hogy közben önmagam is legyek és színvonalban se maradjak el. Tizennégy éves korom óta folyamatosan írok. Bontogattam szárnyaimat, kipróbáltam több műfajt, sőt eredetileg felnőtteknek akartam írni, de egy felkérés kapcsán kerültem közelebb a meseíráshoz. Ekkor született meg A varázsfuvola című könyvem. Majd 2005-ben megjelent A pillangó lelke című novelláskötetem a Hungarovox kiadó gondozásában, rá egy évre pedig a Bogármese, melyet édesapámmal közösen, Sárközi Gyula koreográfus ötlete alapján írtunk. Édesapám előtt szerettem volna tisztelegni ezzel a művel, így beleírtam magunkat is. Fontos számomra, hogy a mondanivalóm olyan értékekre hívja fel a figyelmet, amelyek örök érvényűek, hiszen a lelkünkből fakadnak.
– A Bogármesét Faltisz Alexandra illusztrálta, akinek rajzait a kerületben kiállításon is megcsodálhatják az érdeklődők. A kétrészes meséből azonos című táncjáték is készült, melyet a Madách Musical tánciskola ad elő. Milyen meglepetéssel készül a közeljövőben?
– A Téli mese könyvemből jövőre játékfilm készül, mely minden bizonnyal számomra is nagy élményt fog nyújtani.
Comments are closed.
