Kiáltványnak is beillő cikket írt a fürdőhiányról a Pestújhelyi Hírlap újságírója 1911. május 20-án. „A legszerencsésebb vállalkozói ötlet az volna, ha valaki részvénytársasági alapon vagy teljesen függetlenül fürdőt építene Pestújhelyen. Szükséges égetően és még nagyszerű üzleti vállalkozás is volna.” – érvel az újságíró.
Hajdú Márton vállalkozónál valószínűleg meghallgatásra találtak e sorok, és nagyszabású terv keretében egy szórakoztató és mulattató kombinátot kívánt megvalósítani a községben. A ’20-as évektől kezdődően működött ebben a kisvárosias nagyközségben ez a szép emlékű műintézmény. Strandvendéglő saját zenekarral, nagy kerttel, uszodával, kuglizóval, bálteremmel, különszobákkal, kiadó apartmanokkal, télen jégpályával – írja Buza Péter a www.bmknet.hu oldalon megjelent írásában.
Bálozók/Forrás: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye
Az épület melletti területen 1926-ban kezdődött a strand építése. Először csak egy 24×14 méteres, lejtős aljú nagymedence épült, amelynek partját homokkal töltötték fel. A tulajdonos házaspár unokája születését követően egy gyerekmedencét is építtetett. Később, 1939-ben Hajdú Márton a vendéglőt bérbe adta, majd egy évre rá meghalt. A háborút követően még néhány évig üzemelt a strand, majd a vendéglőt államosították és strandostul lebontották.
A strandvendéglő megnyitásáig az élelmesebbek azért találtak maguknak fürdőhelyet. „Pestújhelynek a rákospalotai oldalon van egy specialitása, a lófürdő, éppen szemben az Erzsébet-királyné útjával” – áll a Pestújhelyi Hírlap 1911. augusztus 10-i számában. A hír írója a lófürdővel kapcsolatban felháborodásának ad hangot, ugyanis „megbotránkoztató és szeméremsértő, ahogy ott sütkéreznek a pocsolya partján felnőtt emberek minden fürdő kosztüm nélkül”.
A strandvendéglő és a botrányos lófürdő ma már a múlté, a jövő fürdőhelye pedig még várat magára. Talán a következő években az Észak-Pesti Kórház fejlesztése kapcsán épülhet fürdő Pestújhely területén.
Comments are closed.
