A híres palotai paradicsom már csak emlék, ám a XV. kerület máig büszke a hagyományaira. Szerencsére ma is választhatunk hazai termést egy olyan kiváló zöldségtermelő és -értékesítő szövetkezettől, mint a DélKerTÉSZ, amely 450 termelőt fog össze. Több mint húsz évnyi közös munka után webshopot is indítottak, hogy a termékek közvetlenül a termelőktől jussanak el a vásárlókhoz országszerte.
A XX. század első felében a „palotai paradicsom” fogalom volt Budapesten. Koraisága és ízletessége miatt a fővárosi piacok egyik legkeresettebb termékének számított. A budaiak is szívesen vásároltak palotai árut, különösen a híresen jó minőségű paradicsomot. A kofák ezt a népszerűséget ügyesen kihasználták: mivel a palotai viselet összefonódott a paradicsom jó hírével, sokan ilyen ruhát öltöttek, hogy hitelesebbnek tűnjenek, amikor saját termésüket kínálták. Ráadásul a palotai népviselet egyik jellegzetes darabja a paradicsomszélű kendő, a pirosan hímzett virágforma ugyanis emlékeztetett a paradicsomra, innen kapta a nevét.
Rákospalota a XIX–XX. század fordulóján még önálló település volt, amely csak 1950-ben csatlakozott Budapesthez. A környék kiváló talajadottságai és mikroklímája ideálisak voltak a zöldségtermesztésre, különösen a paradicsomra. A helyi gazdák palántaneveléssel biztosították, hogy a korai fajták már nyáron elején megjelenjenek a piacokon, ez komoly versenyelőnyt jelentett más termőterületekkel szemben.
A palotai paradicsom lédússága és ízletessége legendás volt, a budapesti háziasszonyok biztosak lehettek benne, hogy friss, minőségi árut kapnak. A családi gazdaságokban több generáció dolgozott együtt, a palotaiak szoros közösséget alkottak, egymás között rendszeresen tapasztalatot is cseréltek. Bár más zöldségek – paprika, uborka, saláta – is fontosak voltak, a paradicsom vitte a rímet.
A hírnevét ma már csak emlékek, fotók és kiállítások őrzik: a rákospalotai múzeum állandó tárlata és helytörténeti blogok idézik fel a kertészeti múltat. Az 1950-es évektől a városiasodás és iparosítás fokozatosan visszaszorította a kertészetet, de a hagyomány emléke tovább él.
Bolgárkertészet a mai újpalotai lakótelep helyén, a háttérben Rákospalota házai – fotó: Fortepan / Móra András
A palotai és az alföldi paradicsomtermesztés gyökerei a XIX. század második feléig nyúlnak vissza, amikor Magyarországra megérkeztek a bolgárkertészek. Hazájuk függetlenségének kivívása után sokan vállalkoztak idénymunkára, majd letelepedésre. Bár kezdetben a magyar gazdák bizalmatlanul figyelték őket, a bolgárkertészek féltve őrzött tudása és rendkívüli munkabírása hamar elismerést váltott ki. Ők alapozták meg a korszerű zöldségtermesztést hazánkban, ügyelve arra, hogy egy-egy területen csak annyi kertészet működjön, amennyi nem jelent túl erős konkurenciát. Jó minőségű, sík termőterületet, vízforrást és felvevőpiacot kerestek – így választották Budapest környékét és az Alföldet, ahol a piacok biztosították a keresletet. Bolgárkertészet működött a mai Újpalotai lakótelep helyén, de Szentesen is jelentős közösség alakult ki, amely máig meghatározza a térség kertészeti hagyományait.
Ma már a zamatos magyar paradicsomok az Alföld kiváltságai. A Dél-Alföldön, Szentes környékén évszázadok óta tudják, hogyan lesz a földből érték. A bolgárkertészek öröksége és a hajtatott zöldségtermesztés kultúrája ma is él, több száz család munkáján alapuló szövetkezeti összefogásban. A DélKerTÉSZ generációk tudását és a helyi adottságokat ötvözve kínál friss, hazai zöldségeket – olyan időszakban, amikor a vásárlók számára egyre fontosabb a fenntarthatóság, a megbízható eredet és a minőség. Több mint húsz évnyi közös munka után webshopot is indítottak, hogy a termékek közvetlenül a termelőktől jussanak el a vásárlókhoz országszerte.
A DélKerTÉSZ, amely 450 termelőt fog össze, 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesített, ebből 24,4 ezer tonna paradicsom és paprika volt. Az árbevétel közel 16,5 milliárd forintra nőtt, ami 260 millió forintos emelkedést jelent. Bár az év első felében a termelői árak csökkentek, az ősz kedvező időjárása fellendítette a termelést: a fürtös paradicsom például olyan keresett lett, hogy egyes országokba dupla mennyiséget szállítottak.
Szentesen, holland mintára a téli szezonban ledes lámpákkal megvilágított üvegházakban is termelnek paradicsomot
A szentesi paradicsom ugyanis ma már nemcsak a hazai konyhákban, hanem a cseh, szlovák, román és német áruházak polcain is ott van. A termelők új üvegházakat és fóliablokkokat építenek, hogy még több magyar zöldség jusson a konyhákra. A hegyes erős paprika mellett a paradicsom az egyik legfontosabb exporttermék, amelynek kereslete folyamatosan nő. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke szerint a versenyképességet nemcsak a beruházások, hanem a szabályozási környezet is befolyásolja. A fordított áfa bevezetése segíthetne visszaszorítani az áfacsalásokat, kiegyenlíteni a magyar és külföldi termékek közötti árkülönbséget, és hosszú távon stabilizálni a piacot.
Paprikával és paradicsommal a magyar termelők április közepétől november végéig teljesen el tudják látni a hazai piacot. Az év vége felé, a hidegebb időben az előállított mennyiség ugyan csökken, de ilyenkor is van még magyar paprika. A szövetkezet termelői pedig folyamatosan azon dolgoznak, hogy egyre több magyar zöldség legyen elérhető a téli időszakban is. Holland mintára a téli szezonban ledes lámpákkal megvilágított üvegházakban is termelnek koktélparadicsomot, így ma már télen is egyre több hazai paradicsom kerül a boltok polcaira.
Comments are closed.
