Szepesi Tamás főorvos gyűjteménye országosan jegyzett
A Magyar Nemzeti Múzeum szakértője hiánypótlónak minősítette a mezőtúri fazekasság 150 évének munkáiból összeállított, és Kerámia Palotában kiállított gyűjteményt. Azt javasolta, hogy dr. Szepesi Tamás teljes anyagát fogadja be a múzeum, és állandó tárlaton mutassa be.
A XV. kerületben élő dr. Szepesi Tamás, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház két szakrendelőjének vezetője, főorvosa. Felmenői anyai ágon mezőtúri születésűek, nagyapja a település tanácselnöke volt a ’60-as évekig. Az itteni híres fazekasság a háború után a magánszférából a szövetkezetibe ment át. Volt, hogy 200 mestert jegyeztek a településen. Nagyapja jelentősen támogatta az átalakulást, hogy a sok évszázados múlttal rendelkező mezőtúri fazekasság fennmaradjon. Édesanyja unokatestvére, annak férje és gyermeke is a szövetkezetben dolgozott évtizedeken át. Dr. Szepesi Tamás néhány évvel ezelőtt nagyapja iránti tiszteletből kezdte el gyűjteni a Berettyó-parti város fazekasainak munkáit. Eleinte afféle hobbiként, akkor még nem is gondolta, hogy ilyen szintre eljut a gyűjteménye, ahol most tart.
Az önkormányzat vezetőinek biztatásával kibérelt egy helyiséget, amelyet három évvel ezelőtt kiállítóteremként, Kerámia Palota néven nyitott meg a polgármesterasszony. Azóta a gyűjtemény jelentősen gyarapodott, mintegy 370-380 darabból áll, és a mezőtúri fazekasság utóbbi 150 évének munkáit mutatja be.
Kérdeztem dr. Szepesi Tamást, hogyan szerezte meg kerámiákat, lejárt Mezőtúrra? Jót mosolygott a kérdésemen, megjegyezve, ma már az üzletkötés az interneten zajlik. Léteznek olyan oldalak, amelyek többek között fazekasmunkákat kínálnak, korsókat, kancsókat, edényeket, egyebeket. Létrejön az üzlet, utána postai úton kiszállítják. Van három budapesti piac is, oda rendszeresen kijár, ezeken is lehet igazi kincsekre bukkanni.
A tárgyak esetében fontos, hogy az alkotó neve szerepelje rajta, és a dátum is, hogy beazonosíthatók legyenek. A mezőtúri fazekasságra annak idején Zsolnay Vilmos, a híres keramikus is felfigyelt. A kiegyezést követően a neves helyi mester munkáit is bemutatták különféle világkiállításokon: Badár Balázs cserépedényei, díszedényei messze földön híressé váltak. A párizsi és a brüsszeli világkiállításon is megcsodálták a fazekasmester munkáit. Maga a királyné is vásárolt tőle. Nagy szám volt, hogy egyszerű paraszti sorból – mindössze két osztályt végzett – így felküzdötte magát. Baross Gábor miniszter is elismerően szólt a munkáiról. Iskolát teremtett, amely évtizedekre meghatározta a mezőtúri fazekaskultúrát.
Dr. Szepesi Tamás gyűjteménye országosan is jegyzett. A Magyar Nemzeti Múzeum szakmai főigazgató-helyettese, dr. Tomka Gábor megbízta dr. Kuti Klára főmuzeológust, az üveg- és kerámiatár vezetőjét, hogy tekintse meg a gyűjteményt a Pozsonyi utcai kiállítóteremben. A szakértő hiánypótlónak minősítette az anyagot, és azt javasolta, hogy a múzeum a teljes anyagot fogadja be, és állandó kiállításra méltónak ítélte. Dr. Dénes Judit főigazgatói főtanácsadó a mezőtúri kerámiagyűjteményt nemzeti kincsként említette. Az elmúlt évben az anyag egy részét már bemutatták a Nemzeti Múzeumban, a hogyan továbbról még folynak a tárgyalások.
Az Alföldön nagy fazekasközpontok voltak Hódmezővásárhelyen, Karcagon és persze Mezőtúron is. Dr. Szepesi Tamának több mint ötven alkotótól van szignált kerámiája. A múzeumi szakember úgy ítélte meg, hogy gyűjtemény olyan koncepciót képvisel, amely a Nemzeti Múzeum üveg- és kerámiagyűjteményéből jóformán teljességgel hiányzik. A gyűjtő számára nagy elismerést, megtiszteltetést jelentenek a méltató szavak. Azt sem tartja lehetetlennek, ha a Nemzeti Múzeum befogadja az anyagot, „kihelyezett” tárlatként akkor is a kerületben maradna a kiállítás.
Fekete Sándor
Comments are closed.
