DOBJUK KI A VASALÓT, MEGMÉRTE A ZÁVECZ

Cserdiné Németh Angéla vezet, az ellenzéki pávatánc sem veszélyezteti 

A Závecz Research legújabb kutatása szerint jelentős az ellenzéki kerületvezetés előnye, ám a szavazás tartogathat meglepetéseket. Számok ide, számok oda, a fővárosi viták a kerületi összefogásba is lecsorognak, miközben rajthoz állt a Fidesz polgármester-jelöltje.

„Tőled úgy félek, hogy elrontod, te marha magyar szavazó.” Nem, nem egy szorongó képviselő szavait hallhatjuk, aki éppen a helyi talponállóban öblíti le a kiszámítható választási vereség okozta lelki megborulást. Ezek a sorokat Cseh Tamás énekelte 1997-ben, mikor még úgy tűnt, csikorogva, de mégis forognak a magyar demokrácia fogaskerekei, s lám már akkor is sok szavazó mondhatta a másikra: „Birka!” „Áruló!” „Nemzetvesztő pirézbérenc!”  Többféle ember létezik tehát, nem vagyunk egyformák. A nyugodtabb – politológusi körökben csak medián szavazónak címkézett – állampolgár persze vállat von: „Nem tudom milyenek a jelöltek, komolyan mondom, szerintem jók lesznek. Legyen »zárcsökkentés«!” De vannak olyanok is, akik kevesebb megértéssel fordulnak a kedvenc pártjuk ellen tüntetők felé, vagy egyszerűen csak jobban szívükön viselik az ország sorsát. Ők ilyenkor indulatosabban szólnak a Fidesz-székház előtt demonstráló fiatal honfitársakhoz: „Akartok egy kis sósavat a pofátokba?”

Amikor közeleg a választás, a felindultság még inkább eluralkodik, a szenvedélyek végképp betörnek az ajtón. Alig három hónappal az önkormányzati és európai parlamenti voksolás előtt nincs ez másképp Magyarországon sem, különösen egy kormánypárti pedofilbotrány kellős közepén. Mikor már úgy tűnt, a Fidesz kényelmes nyugodtsággal vészelte át regnálásának legnagyobb gazdasági válságát – az ellenzék pártjai pedig elfogyasztják egymást a kampány kezdetéig –, Novák Katalin államfő kezében robbant fel a kegyelembomba, ami magával vitte saját székét és a kormánypárt hitelességét is. Egyelőre nem tudjuk, ki és mennyit profitál a balhéból, vagy hogy felszínen tartható-e a téma június 9-éig, az viszont biztos: ez önmagában nem zárja le az ellenzéken belüli feszültséget, ami Budapesten továbbra is tapintható. A szavazók becsatornázása lehetetlen küldetés, amennyiben nem végleges sem a listák száma, sem az indulási konstrukció, és persze szintúgy nehéz eligazodnunk, ha a kerületi szintű összefogásokban elvileg helyet kérő egyik párt dörgedelmes hangon követel jobb főpolgármestert a városnak, az eddigi sajátjuk helyett.

Maradva a kerületeknél: jelenleg több környéken is nyitott a meccs, néhány esetben 3-4 ellenzéki induló várja, hogy júniusban szájába repüljön a sült galamb. Köztudott, hogy Palota ebből a szempontból kivétel, sőt az ellenzékiek általában biztos várként könyvelik el a városrészt. A tizenötödik kerület volt ugyanis azon kevesek egyike, ahol hosszú éveken át fideszes belviszály dúlt, és 4 esztendőt leszámítva eddig mindig baloldali vezetés pörgethette a kormánykereket. Mint előző számunkban írtunk róla, a választás közeledtével ugyan itt is felerősödött az ellenzéki „pávatánc”, lapzártánkkor már úgy tudjuk, a tárgyalófelek megnyugodtak, a Mindenki a Tizenötödikért szövetség nagyon közel áll a megállapodáshoz. Cserdiné Németh Angéla polgármester bizakodó, újraválasztásai esélyeiről nemrég így nyilatkozott: „A politikus választástól választásig kampányol. Ezekben a hónapokban is tesszük a dolgunkat, nyilván felfokozottabb hangulatban.” A Fidesz közben a kapukon dörömböl, hivatalosan megnevezett polgármesterjelöltjük, Lehoczki Ádám valószínűleg hasonló izgalommal követeli: fújják meg végre a sípot, induljon a küzdelem!

Egy választás előtt ez persze nem érdemel panaszt. Mármint a felfokozott hangulat, pláne, ha az esélyeket tekintve mind a fideszes, mind az ellenzéki szavazó sötétben tapogatózik. Mostani cikkünkben mindenesetre az említett homályban szeretnénk apró világosságot gyújtani, éppen ezért tesszük közzé a Závecz Research legfrissebb reprezentatív közvélemény-kutatását, melyet az intézet idén januárban és februárban készített a kerületiek telefonos megkérdezésével. Az eredmények ismertetése előtt fontos leszögezni: az adatok a kampány és a kegyelembotrány előtti állapotokat tükrözik, nem tekinthetők kőbe vésett szentírásnak, pláne nem egyik vagy másik oldal rajt-cél győzelmének, így egyelőre egy képviselőnek sem kell pezsgőért, adott esetben százas zsebkendőért rohannia.

Az adatokat elnézve jelen pillanatban annyit kijelenthetünk: a megkérdezettek közül a jelenlegi polgármester munkájával 52%-nyian elégedettek, mint ahogy a lakosság relatív többsége szerint a kerület dolgai is rendben mennek. A Fidesz szavazói körében az átlagosnál sokkal kisebb a fejlődő kerületet érzékelők aránya (12%), s több (50%) a stagnálást említőké, valamint a hanyatlást tapasztalóké (33%). Cserdiné magas támogatottságához járuló ellentmondás, hogy a megkérdezettek nagy többsége (64%) első kérdésre nem tudott konkrét sikert megnevezni, ám mégis csupán 6%-nyi válaszadó említ negatív tulajdonságot a polgármesterrel kapcsolatban.

A szavazókat külön kategóriákra bontva kérdezték arról, mit tartanak jónak, és miben kellene még fejlődnie a kerületnek. Szembetűnő érdekesség, hogy a sikert említők leginkább az utak és járdák felújításával elégedettek, de a feladatok és problémák szegmensében is az utak állapota áll az élen. A szavazópolgárok továbbá kiemelt sikerként könyvelik el a parkosítást, a rendelők felújítását, valamint az óvodák és iskolák fejlesztését. Úgy látják, az egészségügyi ellátással, a köztisztasággal és közlekedéssel hát van még mit tenni a következő években.

A pillanatkép továbbá azt is mutatja, hogy a polgármester előnye minden lehetséges Fidesz-jelölttel összevetve tetemes. A korábbi Fidesz-aspiránsra, Pintér Gáborra 26%-ot verne a biztos szavazók között, de ebben a kategóriában  az azóta éles jelöltté váló Lehoczki Ádámot is 16%-kal előzi. (Itt az állás 54-38, míg a teljes népességben szűkebb – 34-27% – a különbség.)

Figyelemre méltó, hogy míg a pártpreferenciákat nézve a Fidesz a legerősebb a kerületben, általánosságban véve úgy tűnik, egyelőre egyik szóba jöhető indulójuk sem tudja megszorongatni a polgármestert. Ez a kategória jóval fontosabb a fővárosi listás szavazás esetében, és Palotán a következőképpen oszlik el (a részvételüket biztosra ígérő válaszadók között): Fidesz–KDNP 36%, DK 33%, Momentum 9%, Párbeszéd 7%, MSZP és Kutyapárt 5-5%, az LMP 4, a Jobbik, a Mi Hazánk és a többi párt 1-1%-on állnak.

Még egyszer aláhúzzuk: a felmérés csupán röntgenfotó, semmi több. A kép azt mutatja: a polgármester jelen pillanatban jó eséllyel fut neki a versenynek, s ezt úgy néz ki, még egy a szövetségből esetlegesen kiugró erő sem veszélyeztetné. Eretnek akcióra mégis mutatkozik esély: Budapesten még mindig ott lebeg az LMP asztalborítása és Vitézy Dávid indulása Karácsony Gergely főpolgármester ellen. A Tizen5 lapzártájakor kapott információink szerint ez több kerületben vitákat szül: például – bár sikerült megegyezni Szilvágyi Lászlóékkal a körzetek felosztásában – a helyi LMP nem volt hajlandó aláírni, hogy az összefogás megválhat tőlük, amennyiben nem Karácsonyt támogatják a választáson. Hiába üljük hát körbe az asztalt terápiás célból – mérések ide, mérések oda – unalmas  lenne, ha időnként valaki nem döntene úgy, inkább összegyűri a terítőt, csak hagyják végre békén. Persze a politika vastörvénye kimondja: ki is vasalhatjuk még, hogyha azt mutatják a számok. Más előrejelzés esetén a vasaló is mehet a kukába.