Hosszú ideig döntetlenre állt, hogy színész vagy diplomata legyen, végül az utóbbi győzött, de a filmekért továbbra is rajongott. A Los Angeles-i főkonzuli évek lehetőséget teremtett rá, hogy felkutassa a hollywoodi magyar szálakat. Majd létrehozta a Magyar Hollywood Tanács civil szervezetet. A mozi, a film szeretetéről, hollywoodi magyarokról, a szervezet működéséről beszélgettünk Bokor Balázs alapító elnökkel.
Az egyik legkorábbi filmes élményem, hogy általános iskolásként statisztáltam Szabó István Szerelmesfilmjében. A gimnáziumban nagyon menő filmklubot szervezett egy tanárunk, így láthattam a hetvenes években például a francia újhullámos filmeket, ami mozihálózatban nem ment. Kacérkodtam azzal, hogy a színművészetire felvételizzek, végül diplomata lettem. Valamennyire ott is színésznek kell lenni az embernek. Meg megmaradt a filmek szeretete.
Hosszú ideig a Közel-Keleten szolgált diplomataként. Az utolsó állomás, Los Angeles főkonzuli tisztsége a filmrajongónak ajándék lehetett.
Már korábban is szerettem volna diplomataként ott dolgozni, tettem ezért lépéseket, de nem sikerült. Ragaszkodtak hozzám a Közel-Keleten. Amikor 2007-ben kijutottam Los Angelesbe, egyértelmű volt, hogy csináljam. Ott hevert a téma előttem. A diplomáciai testületet minden jelentősebb fesztiválra, díjátadóra meghívták, így könnyen be tudtam kapcsolódni a filmes dolgokba is. Megismertem az ott élő magyar művészeket, az ő segítségükkel kezdtük el ezt a kincsesládát nyitogatni. Rengeteg információt gyűjtöttem be arról, hogy a magyarok vagy magyar felmenőkkel rendelkezők közül ki mindenki élt, alkotott ott.
Egy részüket, a nagyon ikonikus figurákat a magyar filmográfia is jegyezte. Ma az Alapítványuk honlapján többszázas lista található. Hogyan sikerült ez a rengeteg magyar kapcsolódást kikutatniuk?
Nagyon sokukról valóban nem forgott közszájon a magyar kapcsolódásuk, a rendszerváltás előtt ezzel nem is foglalkoztak. Még 2007-ben is feltáratlan terület volt.
Politikai okokból? Túl messzire kerültek időben?
A rendszerváltás előtt voltak ennek politikai okai is, utána pedig nem volt kapacitás, hogy foglalkozzanak vele. Amikor 2016-ban létre tudtam hozni a Magyar Hollywood Tanácsot, hiánypótló szervezetként indultunk el. Civil szervezetként ma is az egyetlen, amely küldetésként tekint a témára. Fantasztikus, ahogy kirajzolódik, hány magyar településről – melyet a települések nem is tudtak – származtak el hírességeink.
Így lett Ricse, Adolf Zukor szülővárosa emlékhely. A kutatás teljessége, az emlékállítás, ezeknek az alkotóknak a szélesebb körben való megismertetése a legfontosabb küldetés?
A kezdeti időkben a legnagyobb energiákkal a feltárást végeztük, de ugyanilyen fontos az örökségük megőrzése, a hozzájuk kapcsolódó kutatómunka. Szeretnénk, ha minél többen tudnának a hollywoodi magyarokról. Ezért küldetésünk az ismeretterjesztő tevékenységünk is, amellyel főként a fiatalokat szeretnénk elérni. A rendezvényeink jelentős része – a főhajtás mellett – azzal foglalkozik, hogy ezeket a nagyszerű filmeket bemutassuk.
Van filmes alkotótáborunk és a fiataloknak évente rendezünk egy országos vetélkedőt. Komplexen próbáljuk a témát feldolgozni és továbbadni. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon nagy az érdeklődés.
Legutóbb Ricsén, a Zukor Emlékházban és Pápán, László András, a későbbi Andrew Laszlo, a Rambo-film világhírű operatőrének szülőházában jártunk. Kultikus jelentőségét látjuk annak, hogy az emberek egyre jobban kezdenek a lokálpatriotizmus kapcsán az adott település nagy szülöttjével foglalkozni. De ebben a „kincsesládában” mindenki ott van. Antal Nimród, Pados Gyula, a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós, Sapszon Bálint, Balázs Ádám zeneszerzők munkásságának megismertetése ugyanilyen fontos küldetés számunkra. Úgy teljes a kép, ha Adolf Zukortól-Balázs Ádámig mindenki belefér. A filmtörténetben rengeteg meghatározó magyar van, akikről, ha nem is itt élnek, tudni kell.
Úgy tűnik, az Alapítvány munkájának számos hozománya lett. A Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm Fesztivál talán az egyik ilyen.
Egyik hozta a másikat. Amikor megalapítottam a Hollywood Tanácsot, amelyhez egyre többen csatlakoztak, egyre több ötlet került a fókuszba. 2016-ban magam sem gondoltam, hogy mára ilyen sok minden megvalósulhat. Amikor főkonzul voltam, Bunyik Béla alapító igazgató jóvoltából már évek óta ment a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál, amin én is mindig részt vettem. A dokumentumfilm-fesztivált én hoztam létre, ami ma a játékfilmekkel egy kategóriában jelenik meg a fesztiválon. A filmfesztiválok nagy jelentőséggel bírnak, idén hatodszor rendezik meg a Zsigmond Vilmos Filmfesztivált, amelyben mi is partnerek vagyunk. A ceglédi filmfesztivált mi alapítottuk. A közelmúltban zajlott Mátészalkán a Zukor Filmfesztivál, ennek kapcsán a várossal stratégiai szerződést kötöttünk, hogy minden évben megrendezzük, ami a Kelet-Magyarországról Hollywodba elszármazott magyaroknak állít emléket.
Az, hogy a nehezebb, leszakadó térségek ilyen módon bekapcsolódnak egy-egy kulturális projektbe, annak számos hozadéka lehet.
A hollywoodi nagyságok jelentős része –történelmileg így alakult – Magyarország keleti részéről származott. Az, hogy velük foglalkozunk, rendezvényeket tartunk, közösségfejlesztő lehetőséget teremt a helyszínen. Ricsén idősebbekkel is beszélgettem, akik ennek hatására még koncentráltabban foglalkoznak a helytörténeti kutatással. A film nagyon alkalmas arra, hogy minden generációt megmozgasson.
Mit tudnak a magyar filmesek, a magyar film?
Nem feltétlenül a filmet emelném ki, ezek az emberek: stúdió-alapítók, producerek, rendezők hallatlan akaraterővel rendelkeztek. Jelentős részüknek, amikor elmentek innen, elképzelésük nem volt a filmről. És persze voltak kiváló, már akkor ismert filmesek, mint Kertész Mihály. Hogy ma mit jelent a magyar filmes világ? Korábban Magyarország ment Hollywoodba, ma ők jönnek ide. Az Origo Filmstúdió hosszú évekre előre le van foglalva. A főkonzuli időszakom kezdetén már folytak a tárgyalások a Raleigh Filmstúdióval, hogy együttműködés szülessen. 2007 nyarán írtuk alá azt a megállapodást, amelyből 2010-ben létrejött ez a hatalmas amerikai-magyar beruházás.
Hatalmas érték, Európa második legnagyobb filmstúdiója. A magyar professzionális szakma, a kedvező feltételek igen népszerűvé tették az Origót. Az, hogy olyan sorozatok vagy a Dűne I-II itt készült, visszahat a magyar gyártású filmekre is. Az Origo Filmstúdióval stratégiai együttműködésünk van, Fekszi Márta vezérigazgató elnökségi tag nálunk.
Ebből az együttműködésből született meg többek között a Zukor és Gábor Zsazsa múzeum. És a hollywoodi magyar csillagok megjelennek a Stúdió kövezetében. Mivel az Origo egy hatalmas, működő gyár, civileknek ritkán, csak szervezett vezetéssel van lehetőségük megnézni ezeket az emlékhelyeket. A forgatást olyan üzleti titoktartás szabályozza, hogy oda a stábon kívül senki nem juthat be.
Nagyon sok féle együttműködésben gondolkodnak, a 15. kerület művelődési intézményében, a Csokonaiban Hollywood a Csokonaiban címmel vetítés-sorozatot szerveztek. Ez is a küldetés része, vagy az Alapítványnak is ugyanolyan fontos a kapcsolat-hálózat építése?
Ez nekünk is nagyon fontos. Szeretnénk minél több kerületbe eljutni, ahova ezek a hírességek kötődnek. A XV. kerületben egy hatrészes sorozatot szerveztünk, ahol egy-egy alkalommal valamilyen tematika köré épül az este. Már az első alkalommal rengeteg érdeklődő jött el.
A Los Angeles-i időszakból született meg Az én Hollywoodom c. kötete. A magyarországi „Hollywoodról” is ír majd könyvet?
Biztos. Mindent gyűjtök, írok, rengeteg anyagom van. Tizenhárom könyvet írtam eddig. Még adósságom van a külföldi évekkel kapcsolatban. El kell varrni a szálakat. De utána, hisz annyi kaland történt a hazajövetelem óta – biztosan meg fogom írni az egész Hollywood Tanács, a filmes vonzódásom történetét is.
Még 2023. február 23-án, március 9-én, március 23-án és április 6-án lesznek előadások, naprakész részleteket a Csokonai15 Faceboookján találhat.
SZÖVEG: Marton Éva
FOTÓ: Csokonai15
A cikk eredeti formájában a 2023. február 15-én megjelent TiZEN5-ben jelent meg.
Comments are closed.
