Éled a piac, jöhet a táblaerdő

Lassan magunk mögött hagyjuk a 65 éven felüliek elszeparálását. Milyen érdekes, de a járvány előre haladtával ez viselt meg a legjobban bennünket. Volt különben benne ráció, mert segített a legidősebb korosztály megóvásában.

Na most ehhez képest Újfalusi László a maga 85 esztendejével mindvégig kinn árult az újpalotai vásárcsarnok őstermelők számára fenntartott hátsó szekciójában. Vele (és a húspultos Széles Zoltánnal) itt beszélgettünk.

Valamelyest mérséklődtek az árak, a május a Gyere, buci, hamm, bekaplak tempójával kezdődött, amikor is egekbe szöktek az eperárak. Ezt most a kétezer forintos cseresznye próbálja egy az egyben leutánozni. Tegyük hozzá, az eper, a cseresznye és a málna általában csillagászati árakon szokott belépni a koranyárba. Most a szokatlanul száraz tavasz miatt is megnyomhatták a termelők (és a kereskedők) a krétát.

Viszont akkor a konkrét árakról is tegyünk említést. Láttunk cseresznyét (a nagybaniról) 2200-ért és 1500-éert, meggyet 1400-ért, eléggé nyiszlett, korai sárgabarackot 1300-ért, epret 1800-ért, vilmoskörtét 800-ért, újkrumplit 300-ért, fürtös paradicsomot 400-ért, a kígyóuborka darabját 400-ért, cukkinit 400-ért, görögdinnyét (nyilván nem itthonit) kilónként 200 forintért. A tojás darabja 48-58 forint, a sárgarépa és a zöldség kilónkénti ára 350-400 forint között mozog. A húsárak kevésbé mozognak, de azért nagyon észnél kell lenni, amikor lapockát vagy combot vásárolunk. És már nem kilószámra, mint azt sokáig megtehettük.

Hogy milyen a hangulat? Lehet érezni a feszültséget, kevesebb a szívélyes csevegés. Olyan érzésünk volt, mintha mindenki sietne valahová. Nem lehet csak úgy megállni és pletykálódni, mint korábban, a mögöttünk álló vevők maszkos morgásokkal adják tudtunkra, hogy ne raboljuk mások drága idejét. Felfigyeltünk még arra, hogy a gyanúsan szép cseresznyét áruló fiatal kereskedők mennyire nem szeretik, ha fotózzák őket.

Az „epristák” nagy szomorúságára ebben az évben kimaradt a kínálatból a lekvárnak való eper. Éveken át 5-600 forintért lehetett beszerezni, amikor már leérett, erre most az özönvíz nem nagyon adott lehetőséget, az utótermés – valószínűleg – megrohadt a földeken. (Láttunk különben olyan rohadt banánt is a kínálatban, amelyet jobb helyeken a marhák elé se mernének kitenni, reméljük, nem vásárolt belőle senki se.)

A bámészkodásra persze így is jó volt az az egyik olyan piaci nap, amikor már életkori szabályok nélkül lehetett vásárolni.

Veronika visszatért

Megjött viszont Tóth Vera. A páskomligeti képviselő, aki az új ciklusban szociális ügyekért felelős alpolgármesterként is ügyködik, szintén az időkorlát „alól” állt be újra a csatasorba, a városháza folyosóján csíptük el. Megköszöntük neki a járvány elején otthon rögzített videóját, amelyben a kerület lakosságát kitartásra és fegyelmezett magatartásra intette. A „rövid összefutást” meg is örökítettük.

Csinos kis könnyű táblikák

Találkoztunk a másik alpolgármesterrel, Tóth Imrével és Makai Ferenc képviselővel is. Az infotáblákat mutatták be, kinn lesznek a lépcsőházakban, minden fontos adat, telefonszám és email-cím megtalálható rajta, könnyen meg lehet találni a polgármester és a körzet képviselőjének elérhetőségét is. Csinos kis könnyű táblikák, nem kicsik és nem nagyok, sokkal egyszerűbb megmutatni, mint mesélni róla.

Képeink a piaci és a „táblás” napról itt láthatók. (PP, Rab László, 2020. június 16.)