Valamikor február elején készítettem ezt a felvételt. Álltam a buszmegállóban, esett az ónos eső, csúszkáltak a férfiak, vonszolták magukkal a bevásárlószatyrokat az asszonyok. Érkezett egy idős úr, fura tárgyat helyezett a buszmegálló előtti ládára. Egy kiszolgált öreg ásó volt kopott nyéllel.
– Mit akar ezzel? – fordultam hozzá kíváncsian. – Csak nem ásni szeretne a kertben? Még fagyos a föld.
Kiderült, hogy az idős úr, Mészáros László nem kertészkedni akar, inkább afféle Sárfű utcai ezermesterként egy célszerszám előállítására készül.
– Levágom a végét – mondta -, príma jégkaparó lesz belőle.
Két friss történet is eszembe jutott erről a jelenetről – azon túl, hogy a fegyvergyárból nyugdíjba vonult úrral megbeszéltük, később még összefutunk. Az egyik az volt, amikor egy hölgyet láttam jeget verni a MÁV-telepi villamosmegállóban. A másik Kovács Ferenc története volt az öreg sonkaszeletelőről, amelyet új pizzériájukba szerzett be a MÉH-telepről. – Rengeteg a környékben a mindenhez értő ezermester, az öreg lakatos, az esztergályos, akinek a lakótelepi alagsorban kicsiny műhelye is van. Csupa olyan szaki, aki ért az órákhoz, a bútorokhoz és a reparálhatatlannak tűnő masinákhoz is. Én is így restauráltattam a békebeli szeletelőt, amit megcsodál az összes vendégünk.
Paul Auster brooklyni novelláira gondoltam, a New York-i írónál hömpölyögnek ilyen szépen egymás után a hétköznapi történetek. Csak semmi felesleges világmegváltás! – ez vezeti a modern nagyvárosi hősöket, akik buszmegállókban bukkannak fel, és olykor egy-egy lapátot vonszolnak maguk után.
Amiben az a szép, hogy valamit mindig csinálniuk kell.
Ezt a valamit mindig csináló emberfajtát gyakran meglátogatom majd Újpalotán és az „öreg faluban”. Amiről többen azt mondták: – Ha nem itt laksz, oda bejutni soha nem tudsz.
Majd meglátjuk, gondoltam, miközben a színesen tarka képet nézegettem.
Kezdődhet is az izgalmas utazás. Minden kedves olvasót arra biztatok, meséljen bátran, ha összefut velünk, és ne ijedjen meg attól, ha kamera lesz a kezünkben.
Szép napot a Periszkóp Palotán valamennyi követőjének, készítőjének, olvasójának.
Rab László
Leave A Comment
You must be logged in to post a comment.