A Vivien Maier nyomában című mozi egyszerre dokumentumfilm és detektívtörténet. John Maloof első filmes rendező talán sosem adja fotózásra és filmrendezésre a fejét, ha nincs Vivien Maier és az ő titokzatos története. Vivien Maier nevét pedig talán sosem ismeri meg a világ, ha John Maloof nem vesz meg egy bőröndnyi negatívot a bolhapiacon, nem szkenneli be és nem nagyítja ki őket.
Vivien Maier 1926-ban született New Yorkban, de az ötvenes évekig főként Franciaországban – édesanyja szülőhazájában – élt. Ekkor visszatért Amerikába, ahol főállású dadaként dolgozott. Munkaadói ugyan tudták, mindig fényképezőgéppel mászkál, de senkiben fel sem merült, hogy fotói mind mennyiség, mind minőség tekintetében messze felülmúlhatják az átlagos hobbifotós teljesítményét.
Munkaadóinak feltehetőleg arról sem volt tudomása, hogy Maier kisasszony a fotózás végett a reá bízott gyerekeket olyan városrészekbe és olyan helyekre hordja, ahová a szülő, ha nem muszáj, nem viszi őket. Az időközben felnőtt gyerekek és szüleik elmondása alapján Vivien végtelenül zárkózott volt, szinte semmit sem árult el a magánéletéről, férfiasan öltözködött. Nem ment férjhez, nem szült gyereket. Amikor 2009-ben meghalt, több mint százezer, komoly művészi értéket képviselő, részben előhívatlan negatív maradt utána, melyeket mára a világ számos nagyvárosában hatalmas sikerrel állítanak ki.
Úgy tűnik, saját család híján, a fotói jelenthették számára azt az intim szférát, magánéletet, melybe nem akarta, hogy a külvilág betekintést nyerjen. A fotókból az is látszik, hogy Maier egészen közel tudott menni gépével az emberekhez anélkül, hogy az alanyait zavarta volna. Lehet, hogy úgy vélte, ha nem lenne jelentéktelen figura, s ha az emberek megtudnák, mennyire fontos számára a fotózás, többé nem viselkednének fesztelenül, ő pedig nem készíthetne csodálatos képeket.
Comments are closed.