Negyvenöt éves jubileumát ünnepli idén a Kozák téri Közösségi Ház a Gábor Áron utcában. A környék azóta megváltozott, az emlékek azonban kitörölhetetlenül beivódtak a városrész történelmébe. A múlt tradíciói észrevétlenül formálják a jelen hétköznapjait is, mely iránymutató a jövő generációjának. Mit rejtenek a régi falak, a meglévő szokások? Ennek jártunk utána.
A Kozák tér és környéke hajdanán az egyik legszegényebb városrész hírében állt. György Eszter A kisebbségi kulturális örökség létrehozásának kísérlete című tanulmányában többek között arról is említést tesz, hogy a rossz minőségű, túlzsúfolt épületekben megélhetést kereső, viszonylag jómódú cigányok laktak.
Dübörgő ifjúsági színtér
Negyvenöt évvel ezelőtt, 1975-ben azzal a céllal nyitották meg a Kozák téri Ifjúsági Házat, hogy az ifjúsággal kapcsolatos kerületi kezdeményezéseket befogadja. A programokkal a bandázó fiatalok készségeit próbálták erősíteni a helyi népművelők.
A ház első vezetője, Szabó András így jellemzi a kezdeteket: a Parányi Klub vasárnaponként a kistestvérek számára szerveződött. A Rom Som Cigányklub története pedig a híres Choli Daróczi Józsefhez köthető. A Motoros klub látogatói a technika iránt érdeklődtek, az Orfeo együttes, a Filmklub és az Afro táncház az önkifejezést és a kulturális befogadást erősítette. Ezenkívül verses és zenei bemutatók, csillagászati előadások, diszkók, kirándulások segítették a problémás fiatalok felnőtté válását.
Tóth Lajos, kerületünk díszpolgára, a Csokonai Művelődési Központ egykori igazgatója a nyolcvanas évekről már ekképp fogalmaz: Zsigó Jenővel, a XV. kerületi tanács akkori cigányügyi előadójával közösen, tudatosan a cigány fiatalokat hívtuk be a házba. Ebben az időszakban alakult meg a klasszikus cigányzenét játszó Ando Drom (Úton) együttes is.
Míg az 1990-es években a szomszédos oktatási intézmény biológiaszakkörének, illetve napközijének adott otthont az épület, majd az iskola bezárását követően Szlávik Judit és Varga Szilvia vezetése alatt indult újra a közösségi élet a Kozák téren.
Hagyományőrzés innovációval fűszerezve
A környék azóta teljesen átalakult, egyre inkább a modern kor igényeire reagálnak a helyi kulturális szakemberek. Bezerédi Erika, a Csokonai Kulturális Központ igazgatója 2001-ben vette át a ház irányítását. Aprólékos, kitartó munkával elkezdődött a műszakilag igencsak elavult épület otthonossá tétele. Ekkor alakították ki a gyerekszobát is, ahol különféle készségfejlesztő foglalkozások, kisebb színházi előadások, tematikus nyári táborok valósultak meg.
A családi rendezvények kerültek előtérbe, és néhány év alatt többszörösére nőtt a látogatók száma. Olyan rendezvények születtek, mint a Kozák téri Napok, a Díszmadárkiállítás, az Állati jó vasárnap, az Öko Bábkuckó, a Kaméleon játszótéri Napok vagy a Kézműves alkotóház programsorozat. A 40. évforduló alkalmából pedig a nagyobb felújítás tette még szerethetőbbé a környezetet.
Ezt a lendületet folytatja a munkájával Jánkfalvi-Suri Andrea telephelyvezető és Héra Dorottya kulturális szervező is. A közel fél évszázados jubileumi programsorozat ennek szellemében bővelkedik a hagyományos rendezvényektől az újdonságokig. A telephelyvezető elmondta: a megkopott, ám tartalmas régi kezdeményezéseiket modern esszenciával frissítik fel. A Kozák téri Nap megmarad a legnagyobb attrakciónak, a hagyományos főzőversennyel és ismert előadókkal, és újra teret kapnak a zenét szerető diákok is a Rocksuli képviseletében. Tornázni, mozogni fiatalokat és idősebbeket egyaránt várnak, illetve ökoszemléletüket is erősítik. Mindemellett újraélesztik a baba-mama klubot és nyáron többféle tematikus táborba várják a gyerekeket.
Visszatér az Ando Drom
A jubileum kapcsán Kozák45 pódiumbeszélgetés-sorozatot szerveznek havonta egyszer, olyan témákat érintve, melyek kapcsolódnak a helyi közösség és a ház életéhez. Az utcafronti homlokzat kreatív megújulására pályázatot írtak ki Élet a falon szlogennel képzőművész és grafikus diákok részére. Év végén pedig újra visszatér a közösségi házból indult, mára világhírűvé vált Ando Drom!
Comments are closed.