Több mint kétezer néző látta a Budapest-bajnokság I. osztályának utolsó fordulóját, amin kikapott a REAC a Kelen SC-től, így marad ebben az osztályban. A mérkőzést akkora érdeklődés kísérte, mint utoljára egy olyan REAC-meccset, amikor a gárda még NB I.-es volt.
Az I. osztály most is megvolt ugyan, igaz, csak a Budapest-bajnokságban, ahonnan szeretett volna a REAC minél hamarabb visszamenekülni a harmadik vonalba. Az NB III.-ba. Tavaly össze is jött bajnoki cím, sőt még a Budapest-kupagyőzelem is, aztán a Sárvár elleni osztályozót egy utolsó pillanatokban kapott góllal elbukta a palotai csapat, amely így bent ragadt a BLSZ I.-ben.
[aiovg_video id=”37494″]
Az a pofon az idei szezon első három fordulójában is érződött a csapaton, ezért a vezetőség megpróbált egy gyors edzőcserével lelket önteni a társaságba, Lászka Balázs személyében aztán egy fiatal, REAC-érzelmű, agilis szakembert találtak, aki nagyjából helyre is tette az együttest. Csak, míg az előző szezonban mindössze egy riválisra, az Újpest II-re kellett figyelniük, addig idén az újpestiek mellett még egy kihívójuk akadt. A Kelen SC ugyanis nagyon fel akart jutni az NB III.-ba, és egész évben ennek szellemében játszott. Olyannyira, hogy az idei Budapest-kupa döntőjében – szintén sok néző előtt – bennünket is legyőztek (igaz, csak büntetőkkel, de mégis).
Ez akár figyelmeztető jel is lehetett a számunkra, mert akkor már tudtuk, hogy a bajnokság utolsó fordulójában is egymás ellen játszunk majd a Budai II. László Stadionban. És akkor el is érkeztünk a zárófordulóhoz, melyben két azonos pontszámú (70) együttes nézett farkasszemet egymással. Mi tudtuk, csak győzelemmel lehetünk bajnokok, hisz az ellenfél több győzelmet szerzett a bajnokságban, amely azonos pontszámnál nekik kedvezett volna. Nos, mivel ritkán adatik meg, hogy egy mérkőzést bajnoki döntőnek tituláljanak, érthető, hogy ekkora érdeklődés övezte a május 31-i találkozót. Hozzá kell tenni, hogy a Kelent is nagyon sok (három különbusznyi) néző kísérte el, de ez is kellett a futballhangulathoz, melyet régen lehetett ennyire tapintani a kerületben.
Ezek voltak a pozitívumok, mert a mérkőzés, sajnos, elsősorban a Kelenről szólt. A XI. kerületi csapat már a meccs elején vezetést szerzett, innentől kezdve ránk kényszeríthette az akaratát, ezt pedig kiválóan tették, így az egyre kétségbeesettebben támadó REAC-ot többször le tudták kontrázni, melyből a mérkőzés vége felé még két gólt szereztek. Így a meccs mellett a bajnokságot is megnyerték, és ők játszhatnak majd osztályozót (valamelyik megyei győztes ellen) az NB III.-ért.
Mi pedig ismét a Budapest-bajnokság I. osztályában maradtunk. Hogy ezüst- vagy bronzérmesként (az Újpest utánunk játszott, így egy esetleges győzelemmel még meg is előzhetett bennünket), az a mi szempontunkból teljesen mindegy, hisz a szezon elején egyetlen cél volt kitűzve a csapat elé: a feljutás!
Comments are closed.