Siketség vagy nagyothallás?

Átlagos olvasási idő: < 1 perc

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a hallássérültek világnapját.

Fotó: XV Média, Vargosz

Fotó: XV Média, Vargosz

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a hallássérültek kommunikációs problémáira, és az ennek következtében fellépő életminőségbeli hátrányok megoldására. Kerületünkben az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége nyújt segítséget az érintetteknek.
Magyarországon majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással. A hallássérült kifejezés gyűjtőfogalom, ugyanis különféle eltérések vannak a siketség és a nagyothallás között. A siketek ugyanis nem rendelkeznek hasznosítható hallásmaradvánnyal, állapotuk ­hallókészülékkel sem korrigálható és többségük a jelnyelvet használja.
Nagyothallás a kor előrehaladtával viszonylag gyakran alakul ki. A 65–75 éves korosztály körülbelül egynegyedét, míg a 75 év feletti korosztály mintegy háromnegyedét érinti valamilyen fokú halláscsökkenés. De állhatnak a halláskárosodás hátterében fertőzések, betegségek vagy gyógyszerek is – írja a webbeteg.hu.
A jelnyelv a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak. Az 1960-as évek óta a szakemberek már önálló nyelvként kezelik – tudható meg a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége adataiból. Az országos érdekvédelmi szervezet a hazánkban élő siketek és nagyothallók társadalmi integrációjának előmozdításáért tevékenykedik.

Comments are closed.