Egészen pontosan egy hét van hátra a szünidőből. Sok szülő már számolja a napokat az iskolakezdésig, a gyerekek viszont kevésbé lelkesek. Nem is csoda, hiszen az önfeledt játékot, a lustálkodást hamarosan felváltja az egy helyben ülés, a fegyelem, a tanulás, a korán kelés.
Abban megoszlik pedagógusok és a pszichológusok véleménye, miszerint kell-e (kellett volna-e) a szünidőben tanulnia a gyereknek, abban viszont egyetértés van, hogy fel kell készíteni őt a sulikezdésre mind fizikailag, mind szellemileg. Az utolsó szabad héten kerüljön korábban ágyba, korábban is ébresszük fel, és szép lassan, játékosan csempésszünk egy kis tanulást a mindennapokba.
Abban is egyetértés van, hogy az iskola ellenére továbbra is gondoskodjunk a mozgásról. Szerencsés esetben az elmúlt két hónapban rengeteget futkározott, lubickolt, sok időt töltött a szabadban, ennek a folyamatnak pedig nem lehetne drasztikusan véget vetni. Bár nagy a kísértés, hogy elvesszünk a különórák és fejlesztések tengerében, hiszen a szuperanyuk szerint ezekre mind szükség van ahhoz, hogy a gyermek később sikeres felnőtté váljon, és ugyebár ki ne akarna szuperanyu lenni. Azért inkább vegyük elő a józan eszünket. A gyereknek szeptembertől májusig is szüksége van a mozgásra, sőt ebben az időszakban sokkal jobban, hogy ki tudja dolgozni magából az iskola okozta feszültséget, a kötöttséget.
Mindegy, hogy milyen sportágat választ, de válasszon, mi pedig nyugodtan engedjük el hetente háromszor edzésre. Sőt ha nem akar, mert annyira elfáradt a suliban, hogy hazaérve elnyúlik a kanapén, és azt mondja, nincs ereje semmihez, akkor noszogassuk. A szellemi fáradtság legjobb ellenszere ugyanis a mozgás.
Comments are closed.