Létezik-e Mikulás? Ki hozza a karácsonyfát, és az ajándékokat biztos a Jézuska adja? Mikor és hogyan beszéljünk a gyerekekkel a téli ünnepek hagyományainak valóságtartalmáról? Kérdéseinkkel Jánosi Mónikát, a Fejlesztő Palota vezetőjét kerestük fel.
„Az óvodáskor végéig élénk a fantáziája a gyerekeknek, az ő képzeletvilágukban minden megtörténhet, az állatok beszélnek, az emberek repülnek. Miért ne létezhetne egy piros ruhás öreg bácsi, aki csokit hoz, vagy Jézuska, aki sok szép ajándékot? Ez egy csodákkal teli világ, hiszen a képzelődés fontos része a fejlődésüknek, engedjük, hadd szárnyaljon a képzeletük” – javasolja a szakember.
Öt- és hétéves kor között egyre többet kételkedik már a gyermek a csodákban, de engedjük meg, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket. Ha rákérdez: létezik-e a Mikulás, Jézuska, a legjobb, ha átgondoljuk a választ, mielőtt bármit mondanánk. Ugyanis, ha idejekorán mondjuk el az igazat, nem biztos, hogy készen áll rá a gyermekünk. Inkább igyekezzünk kipuhatolni, miként vélekedik ő. Mivel a gyerekek is felvilágosítják egymást, megbeszélik a történéseket, így fontos, hogy otthon ugyanezeket átbeszéljük, helyére tegyük.
Viszont kulcsfontosságú a feldolgozás. Sokszor az is elég, ha csak visszakérdezünk, például: szerinted egy ember be tud menni minden lakásba egy éjszaka alatt? El fog gondolkodni rajta. „Ha bizonyosak vagyunk benne, hogy gyermekünk tudja: nem létezik a Mikulás, akkor tapintatosan meg is erősíthetjük” – tanácsolja a szülőknek Jánosi Mónika. A szakember arra is kitért, hogy van egy átmeneti időszak is, amikor a gyerekek már tudják az igazságot, mégis eljátsszák a mesét, kikészítik a csizmát. Ez egy teljesen normális jelenség, intellektuális érettségüknél fogva átlátják, hogy a Mikulás valójában csak egy legenda a szülői szeretetről, képesek elfogadni, hogy a valóságban nem léteznek sárkányok, óriások és tündérek, mindez csupán a gyermeki képzelet. A szakember azt is megerősítette, hogy az ünnepeknek része a várakozás és a közös élmények. Adjuk meg a módját, tegyük varázslatossá gyermekeinknek az időt, amit együtt töltünk velük.
Comments are closed.