Megemlékezés a kopjafánál
Az október 23-i ünnepi megemlékezések a Karácsony Benő parki kopjafánál kezdődtek, ahol a Hubay Jenő zeneiskola fúvószenekara teremtett ünnepi hangulatot és Németh Angéla alpolgármester, valamint Bácskai Endre, az ’56-os Szövetség XV. Kerületi Szervezetének elnöke mondott ünnepi beszédet.
– Az elmúlt több mint fél évszázad magyar történelmének két legjelentősebb időszaka, 1956 és 1989 máig érvényes üzenettel szolgál valamennyiünk számára – mondta az alpolgármester. – Ma is felelősséggel tartozunk a demokratikus értékek, az emberi és szabadságjogok, a törvény előtti egyenlőség érvényesüléséért, a kisebbségek jogainak védelméért és az esélyteremtés feltételeinek következetes biztosításáért. A múltunk tisztelete és a jelenben egymás megbecsülése egyaránt alapvető fontosságú a közös jövő megteremtéséhez.
A kerület díszpolgára, a forradalomban megsebesült Bácskai Endre szerint évről évre nehezebb a fiatalok elé példaként állítani az ’56-os eseményeket. Egyre kevesebben élnek ugyanis azok közül, akik hitelesen tudnák tolmácsolni az 59 évvel ezelőtt történteket.
Az ünnepi beszédeket követően a pártok, civil szervezetek képviselői és magánszemélyek helyezték el az emlékezés koszorúit és virágait a kopjafa tövében.
Sorsunk egykoron és ma
Pontosan három éve, október 23-án avatták fel az új 1956-os rákospalotai emlékművet a Széchenyi téren. A szobor Harmath István szobrászművész és Jakab Csaba építész közös alkotása, melyet Lobogás néven ismerhetett meg a lakosság. Az emberalakokból összeálló, középütt lyukas lobogót ábrázoló szobron sokszor átsüt a Nap sugara, és ez szimbolikusan is kifejezi a forradalom kezdeti eufóriáját és későbbi szenvedést. A szabadságharc évfordulóján ezen a helyen is összegyűltek a városrészvezetők és a kerületiek, hogy leróják tiszteletüket a forradalom emléke előtt.
A Hubay Jenő zeneiskola növendékeinek előadása, valamint a Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes műsora az ötvenkilenc évvel ezelőtti eseményeket idézte fel. A megemlékezésen László Tamás országgyűlési képviselő beszédében felsorolt több neves külföldi személyiséget, továbbá olyan műveket, hozzászólásokat, melyek közös vonása, hogy együttéreztek a magyarsággal, és kifejezték a nép sorsa miatt érzett aggodalmukat a forradalom idején.
László Tamás ezenkívül a szabadság fontosságáról is beszélt, melyért nekünk, magyaroknak mindig meg kellett küzdenünk. S bár 1956-ban elbuktak a hazafiak, mégis példaképek lettek a jövő nemzedéke előtt.
Az országgyűlési képviselő mindemellett beszélt a népvándorlásról és az európai kultúráról, valamint a nemzetek szuverenitásáról is. Végezetül a szobornál elhelyezték az emlékezés virágait, majd László Tamás vezetésével az 1956-os forradalom kerületi elesetteinek nevével ellátott cédulákat raktak fel a Foglyul Ejtett Demokrácia Fájának ágaira.
Emlékfutás
A Csokonai Kulturális és Sportközpont a Budapesti Atlétikai Szövetséggel együttműködve az idei ünnepségen is megrendezte a hagyományos emlékfutását. A résztvevőknek a Budai II. László Stadionból indulva a Lobogás emlékmű előtt elfutva a Cserba Elemér utca – Fazekas sor – Szentmihályi út útvonalon kellett a 2015 méteres távot teljesíteniük. Az iskolák közötti mozgósítási versenyt ismét toronymagasan a Hartyán Általános Iskola nyerte. A jó időben körülbelül ezerötszázan tisztelegtek futással az ’56-os hősök emléke előtt.
A múlt a jövő tükrében
Az önkormányzat képviselő-testülete 2013-ban alapította a Budapest XV. Kerületi 1956. október 23. Díjat. Az elismerést minden évben olyan kerülethez köthető személyek kaphatják meg, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmeiségének ébrentartásában, erősítésében, helyi történetek kutatásában, publikálásában közreműködnek. Az elismerést, valamint a rákospalotai Lobogás emlékmű kicsinyített mását október 23-án adták át a hivatal dísztermében.
Idén dr. M. Kiss Sándor történész, professzor emeritus, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese kapta a díjat. A professzor fő kutatási területe az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve az azt követő megtorlás időszaka. Tizenkét könyv és több mint nyolcvan tanulmány szerzője. Legutóbbi önálló kötete Közelítések – 1956 címmel jelent meg 2011-ben. A díjazott személyesen nem tudott eljönni az október 23-i átadóra, de levélben kifejezte köszönetét.
A 2015-ös posztumusz díjat Hanol Jánosnak ítélték oda, aki részt vett a forradalomban, többek között az egyetemisták 16 pontos követeléseinek tárgyalásán is jelen volt, mindemellett a helyi 1956-os szövetség alapító tagjai között szerepelt. Az elismerését felesége vette át.
A díjátadón dr. Pintér Gábor alpolgármester elmondta, hogy az 1956-os szabadságharc eszmeiségének ápolása fontos feladata nemcsak az országnak és a nemzetnek, hanem a városrésznek is. A XV. kerület a díj alapításával szeretne hozzátenni ahhoz a törekvéshez, mely a szabadságharc emlékét ébren tartja. Az alpolgármester reményét fejezte ki, hogy a professzor november 4-én ellátogat városrészünkbe, és előadást tart majd munkásságáról.
Németh Angéla alpolgármester beszédében kitért arra, hogy a forradalom évfordulóján arról is kell beszélnünk, ami összeköti egymással a haza polgárait. Megemlékezni nemcsak a múlt iránti tisztelet miatt szükséges, hanem a jövő miatt is kötelességünk. A díjátadón részt vett a kerület jegyzője, dr. Lamperth Mónika is.
Comments are closed.