Kollár-Klemencz László neve összefonódott a Kistehén zenekarral. A zenekar frontemberének nevéhez fűződik többek között az „Én vagyok a kistehén” vagy a „Szájbergyerek” című dal. Most új oldaláról mutatkozott be, megjelent első novelláskötete Miért távolodnak a dolgok? címmel.
A tizenhét hosszabb-rövidebb írás lazán kötődik egymáshoz, néhány szereplő és helyszín többször is felbukkan a művekben. Családtagok, barátok, Tahi, Szentendre, Budapest mind-mind különös fényben tűnik fel Toszka, a főhős egyes szám harmadik személyű elbeszéléseiben. Mindegyik novellára jellemző, hogy a témájukban mindannyiunk számára ismerős helyzetek, hangulatok szerepelnek, de egyedi megközelítésben. Az egyik legszembetűnőbb ismertetőjel, hogy a könyvben lassan „folyik” az idő. A másik a természet, az élet mély szeretete.
A címadó novella elmeséli Matyi, a befogadott kutyájuk történetét, születésétől haláláig. Az „Angyalt lopni” egy családi temetőlátogatásról szól, ahol a főhős elhoz egy régi, kiselejtezett angyalszobrot a hulladékok közül, mert megtetszett neki.
A leírt sorok csaponganak, mint a gondolataink, így a fő cselekmény mellett megtudjuk, hogy Toszka mit gondol a halálról. Mellékszálként megjelenik Dédi is, aki halála előtt két hónappal azt kérte, írjanak levelet a legyeknek, hogy hagyják őt békén, mert nem tud aludni tőlük.
Idegen és ismerős helyzeteket olvashatunk, mégis nagyon otthonos hangulatot teremt a könyv. „Benne élni egy valóságban, ami álom. Megfoghatóvá tenni mindazt, ami nincs. Illetve van, csak számukra nincs. Ezt csinálták mindennap.” Bízunk benne, hogy lesz még több könyve is Kollár-Klemencz Lászlónak, és amíg várjuk az új kötetet, hallgathatjuk a zenéit.
(Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok? Magvető, 2015; 2990 Ft)
Comments are closed.
