Benjamin Percy Vörös hold című regényének a borítóján műfaji besorolásként a városi fantasy és szerelmi történet szerepel. Bár fontos része a szerelem is a műnek, sokkal inkább egy erős társadalomkritikával átszőtt krimit vehet kézbe az olvasó. A Percy által teremtett világ szinte teljesen megegyezik a mai valósággal, kivéve, hogy a lakosság egy részét az úgynevezett „likánok” alkotják. A vérfarkasra hasonlító teremtmények bármelyik átlagemberben kialakulhatnak. Másodrendű állampolgárok, akár annak születtek, akár születésük után kapták el a fertőzést.
Borító
Veszélyesek, mivel a bennük lakozó szörnyeteg bármikor átveheti az emberi létük felett az uralmat és agresszióval old meg minden problémát. Az állam ezért, hacsak teheti, szeparálja, folyamatos ellenőrzés alatt tartja őket, és kötelező gyógyszert szedniük, mely csökkenti az esélyét, hogy előjöjjön az állati énjük. A likánok és az emberek közötti feszültség egyre nő, és egyszer csak egy terroristacsoport kirobbantja a harcot.
A történetet három főszereplő szemszögéből látjuk. Patrick Gamble, a „Csodafiú”, aki egyedüliként éli túl a likántámadást egy repülőgép fedélzetén, Chase Williams, a szabados erkölcsű politikus és Claire Forrester, az értelmiségi likán család lánya, aki alig tudott elmenekülni, mikor családját lemészárolták.
A történetet legfőképp hármuk cselekedetei és döntései szövik. Az erőszakot, a pusztulást nagyon realisztikusan ábrázolja az író, szinte filmszerűen jelennek meg a leírt képek. Az erős idegzet nemcsak ehhez kell, hanem a regény erkölcsi üzenetének feldolgozásához: lehetséges, hogy bármelyik embercsoport magasabb rendűnek tekintse magát a többieknél?
(Benjamin Percy: Vörös hold; Geopen Könyvkiadó, 2013, 3990 Ft)
Comments are closed.
