A főváros napját a Pest-Buda-Óbuda egyesítésének emlékére november 17-én ünneplik. Ezen a napon ült össze 1873-ban az egyesített város tanácsa, átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését. Szűkebb pátriánkban, kerületünkben is történtek területi változások, még ha pár évtizeddel később is. Minderről Arlett Annamáriával, a MÁV Telep Baráti Köre Közhasznú Egyesület elnökével beszélgettünk.
Arlett Annamária/Fotó: XV Média, Nagy Botond
– Az itt élők közül sokan tudják, hogy Istvántelek egykor kerületünk része volt. Mikor, miért került át Újpesthez?
– Istvántelek a IV. kerület Rákospalotával szomszédos része, az Árpád út és Bécsi utca közötti területe, amely sokáig Rákospalotához tartozott. Károlyi László kezdeményezte 1912-ben Újpesthez csatolását, a csere érdekében fóti birtokaiból adományozott Rákospalotának.
Istvántelek névadója Károlyi István gróf, a Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, aki 1858. május 5-én 150 hold területet ajánlott fel az egyesület számára a birtokából. A telek adománylevelét 1873. február 27-én állították ki.
Istvántelek/Fotó: XV Média, Vargosz
– Hogyan hasznosította a területet az egyesület?
– A területen központi mintagazdaságot és gazdaképző intézetet szeretett volna az egyesület létesíteni. A telek átadása után mezőgazdasági kísérletezésbe és gyümölcsfanevelésbe kezdtek Istvántelken. A terület egy részén található az Istvántelki Főműhely (alsó képeinken), melynek kezelője a MÁV Zrt.
– Felidézne néhány érdekességet Pest-Buda-Óbuda egyesítésével kapcsolatban?
– Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítését megelőzte a műszaki-városrendezési értelemben egységes város megteremtése. Az erre vonatkozó alapvető rendelkezéseket az 1870-es törvény tartalmazta, amely egészen 1948-ig meghatározta a városigazgatás építésügyi-városrendezési ágazatának működését. A törvény létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelyben a kormány és az érintett városok képviselői egyenlő számban foglaltak helyet.
– Milyen szerepet játszott Podmaniczky Frigyes az egyesítés után?
– Podmaniczky Frigyes 1873-tól négy évtizeden keresztül volt alelnöke az egyesített Budapest infrastrukturális fejlesztését irányító szervezetnek. Olyan nevezetességek születésénél bábáskodott, mint a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű, a budai Várban épülő Schulek Frigyes-féle Halászbástya vagy a Steindl Imre által tervezett impozáns Országház.
Comments are closed.
