Az önkormányzat és a szakértők is komoly aggályokat fogalmaztak meg
Ritkán látott indulatokat hozott felszínre az a lakossági fórum, amelyet szeptember 18-án tartottak Újpalotán. A Pólus Center és a World Mall közötti zöld területre tervezett, közel 3500 lakásos lakópark nemcsak a helyieket, hanem a szakértőket, valamint az önkormányzatot is komoly aggodalommal tölti el. Az eseményen felszólaló civilek, biológusok és kerületi vezetők egyaránt azt hangsúlyozták: a beruházás nemcsak a természetet, hanem a kerület élhetőségét is veszélyezteti. A beruházó képviselője nem jelent meg az eseményen.
A Bayer Construct és a Bayer Property által tervezett Szilas lakópark a kormány augusztusi rendelete alapján kiemelt beruházássá válhat, ami azt jelenti, hogy a helyi szabályozások gyakorlatilag semmissé válnak. Az önkormányzatnak nincs hivatalos beleszólása, a lakosság pedig egyre hangosabban tiltakozik. A fórumot civil szervezők, Paulovits Adrienn és Román Zsuzsa hívták életre, akik szerint a kezdeményezés valódi alulról jövő mozgalom, nem politikai vagy gazdasági érdekek mentén szerveződött.
„Pozitív gondolatokkal vágtam bele a szervezésbe, és hiszek benne, hogy sikerül megakadályozni a lakópark építését” – mondta Paulovits Adrienn, aki egy Széchenyi-idézetre utalva hangsúlyozta: nem az azonnali haszon, hanem a jövő számít. Szerinte a beruházó jobban tenné, ha hosszú távon gondolkodna – akár egy nemzeti parkban.
A fórum szimbolikus eleme volt a „tenyérfa”, amelyre minden résztvevő tenyérnyomatával jelezhette: kiáll a terület megőrzése mellett. A hangulat feszültté vált, amikor a lakók sorra osztották meg aggodalmaikat: a túlterhelt infrastruktúra, az árnyékba boruló otthonok, a megnövekedett forgalom és a természet pusztulása mind-mind olyan problémák, amelyekre a beruházás nem kínál megnyugtató válaszokat.
„Ha valóban tízezer ember költözne ide, az a természetvédelmi területet is veszélyeztetné” – figyelmeztetett Adrienn, külön kiemelve az őslápos részt, amely bár hivatalosan nem védett, mikroklímája és élővilága alapján megérdemelné a természetvédelmi státuszt. „Nyáron itt mindig tíz fokkal hűvösebb van – ez nem véletlen.”
A fórumra meghívott szakértők egyöntetűen a beruházás ellen foglaltak állást. Dr. Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke szerint a Szilas-tó és a Szilas-patak környéke különösen értékes élőhely, ahol ritka fajok – orchideák, fekete harkály, füleskuvik, vándorsólyom – élnek. „Ha ezt a területet elveszítjük, Budapest gazdag élővilága is szegényebb lesz” – mondta.
Réder Ferenc biológus globális példákat hozott: szerinte világszerte a patakok és vízfolyások helyreállításán dolgoznak, mert a természet megőrzése kulcsfontosságú a klímaváltozás hatásainak enyhítésében. „A Szilas-patak környezetét inkább revitalizálni kellene, nem beépíteni.”
Dr. Kriska György, az ELTE egyetemi docense, az MTA doktora és HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója a mikroklíma szempontjaira hívta fel a figyelmet. Elmondta: a beton és az aszfalt hőszigeteket hoz létre, amelyek a nyári kánikulában elviselhetetlen forróságot okoznak, míg a zöld felületek természetes hűtőként működnek. „Árnyékot, párát és friss levegőt biztosítanak – ezt nem lehet mesterségesen pótolni.”
Merk Péter természetvédő, aki az 1980-as évektől próbálja óvni a Szilas-tó és a lápvidék ökoszisztémáját, történelmi kontextusba helyezte a területet. „Ez a vidék mindig is különleges volt – nem engedhetjük, hogy eltűnjön.”
A fórumon az önkormányzat képviselői is felszólaltak, egyértelműen jelezve: nem támogatják a beruházást.
Sipos Gábor, a XV. kerület főépítésze rámutatott, hogy a szóban forgó terület magántulajdonban van, és jelenleg vegyes intézményi övezetként van besorolva. Hangsúlyozta: az önkormányzat mozgástere rendkívül korlátozott, ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy minden jogszabályban előírt szakmai eljárást betartsanak. Mint mondta: „ha az országos tervtanács szerepe megmarad, talán még van esély arra, hogy szakmai kontrollt gyakoroljunk a beruházás felett”. Sipos kiemelte: a beruházó nem készített telepítési tanulmánytervet, amit a lakosság véleményezhetett volna. „A fejlesztő már az elején jelezte, hogy kiemelt beruházásként akarja megvalósítani a projektet. 3483 lakásról beszélünk – ez brutális szám. Ha csak két ember lakik egy lakásban, az is 7000 új lakót jelent, ha három, akkor már egy kisvárosnyi.”
A tervek szerint nyolc épületet húznának fel a területre, köztük öt darab 65 méter magas toronyházat. „Ez a magasság megegyezik a víztoronyházéval – és ebből ötöt akarnak ide rakni. A fejlesztő nem foglalkozik azzal, hogy ez milyen terhet ró az infrastruktúrára. Óvoda, iskola, orvosi ellátás – ezek mind az önkormányzatra maradnának” – fűzte hozzá a főépítész. A közlekedési hatástanulmány még készül, de az önkormányzatnak nincs hivatalos beleszólása. „Nem vagyunk szakhatóság, de próbáljuk érvényesíteni az érdekeinket. Ez a környék nem bír el ekkora lakosságszámot, élhetőnek kell maradnia” – nyomatékosította Sipos Gábor.
Tóth Imre alpolgármester határozottan kijelentette: „nem támogatjuk ezt az őrületes méretű építkezést”. Szerinte a beruházás nem veszi figyelembe a helyi igényeket, és az önkormányzat első pillanattól kezdve jelezte ellenérzéseit. Tóth kiemelte a helyi szerveződések szerepét: „bármilyen civil kezdeményezés mellé odaállunk. Ha elegen fejezik ki a véleményüket, talán a minisztériumok is meghallják”. Ugyanakkor szólt arról is, hogy nagyon nehéz lesz ezt a beruházást megakadályozni, de bízik benne, hogy közös fellépéssel sikerülhet.
Gyurkó Dániel alpolgármester a fórumon arról beszélt, hogy sok tévhit kering az önkormányzat szerepéről. „Azért vagyunk itt, hogy meghallgassuk a lakosság véleményét, és világosan elmondjuk, mi a mi álláspontunk, milyen helyzetben vagyunk, és milyen kérdésekben tudunk érdemben válaszolni.”
Felszólalt Hegymegi Anita képviselő is, akik megerősítette: az önkormányzat a civilek mellett áll, és minden rendelkezésre álló szakmai, illetve jogi eszközt felhasznál a terület védelmében. A fórumon az önkormányzattól részt vett Pálmai Attila képviselő is.
A Bayer-csoport képviselője nem jelent meg az eseményen – ez sokak szerint önmagában is beszédes.
A civilek üzenete világos: nem a fejlődés ellen tiltakoznak, de azt követelik, hogy a beruházás helyett a meglévő zöld felületeket erősítsék, és a patak környezetét fejlesszék tovább, mert szerintük ezek nemcsak a természetet védik, hanem a városlakók életminőségét is javítják. Az itt élők a kontroll nélküli, aránytalan beépítés ellen ellen harcolnak, amely figyelmen kívül hagyja a helyi közösség érdekeit, a környezetvédelmi szempontokat és a kerület teherbíró képességét.
A helyiek nem állnak meg: hamarosan elindítják közösségi oldalukat, ahol a lakosság tájékozódhat, szerveződhet és véleményt cserélhet. Emellett egyesületet is alapítanak, amelynek bejegyzése már folyamatban van – céljuk, hogy jogi és szakmai eszközökkel is képviselhessék a zöldterület megőrzését.
CZ.I.
Comments are closed.
