A Keresztapát szokta emlegetni, mint az első meghatározó filmes élményét. Ott valami megtörtént. Majd néhány év Ausztrália, egy ottani mester, a fantasztikus filmes látásmód, invenció, a makacs, mindent megtanulni vágyás, a zene, a szabadságvágy, ezek lehettek a gyökerek. Ma az egyik legkeresettebb a szakmájában. Reklámfilmekből és videoklipekből már többszáz van a háta mögött.
A Tankcsapda, Depresszió,a Paddy and the Rats –csak néhány név azon közül az ikonikus együttesek közül, akiknek szívből készített videoklipeket. A kettőezres évek elején a videóklipezéssel induló fiatal srác valami olyat tudott, a látványnak és a zenének valami egészen különleges együttesét, ami nem csak itthon, külföldön is keresetté tette. A digitális technika, a nyugati zenés filmes világ felrobbantotta a szakmát, s ő élt vele. „Kiadók és pénz is álltak a sikeres és ismert együttesek mögött, igény volt a stylingra, a kreatív ötletekre, a promócióra.”
Bár sosem zenélt, a munka és a haverok mindig a zenéhez kötötték.
„Voltak kemény helyzetek, de mindig élvezem” – meséli. A vágya mindig ott volt, hogy más filmeket is készítsen. Az emberi sorstörténetekre érzékeny filmes első dokumentumfilmje – a Panelparaszt – a lakótelepek közt élő, gördeszkás fiatalok szubkultúráját mutatja be. Hosszú ideje készül arra, hogy elkészítse első igazi játékfilmjét.
Bár mára rengeteget változott a filmek világa és a tízen évesek akár mobil telefonnal is fantasztikus anyagokat készítenek, nem tart attól, hogy elsöprik mindazt, amit ők tudnak. Sőt, oktatófilmekkel segíti a kezdőket. „Elférünk mindannyian a placcon” – mondja.
A ma már negyvenes, családapát egy jó rockkoncert még mindig lázba hozza, „ilyenkor a kisfiú még mindig ki tud törni belőlem”
Tokay Péter filmrendező, producer, vele beszélgettünk.
Comments are closed.
