Titokzatos épület áll a XV. kerületi kertvárosi részén, magas téglafal, évszázados fák és régi villaépületek látszódnak a kerítésen keresztül. A Leánynevelő 1899 óta működik itt, mégis sokan rejtélyesnek tartják az intézetet.
Wagner Gyula tervei alapján az 1850-es években épült romantikus épületet Sommariva Károly lovassági altábornagy építtette, majd Horváth Mihály püspök nyaralója volt, ezután Károlyi István gróf tulajdonába került. Az átalakítási munkálatokat 1904-re befejezték, a mai napig ezeket az épületeket használják, persze azóta többször módosították az adott kor igényei szerint – áll a bpxv.hu-n.
A pedagógiai módszerek fejlődésével, változásával az épületek belseje, kihasználtsága is változott, manapság például 2-3 ágyas szobákat alakítottak ki az itt lakó lányoknak. Mivel 1996-ban a Műemlékvédelmi Felügyelet műemlékké nyilvánította a Leánynevelő épületegyüttesét, bármilyen átalakításnál figyelembe kell venni, hogy megmaradjanak a jellegzetességei. Ezek közé tartoznak például a négy egyemeletes épület közötti faragott ácsszerkezetű összekötő folyosók, tornyos középrésszel.
Fontos új feladatkörrel bővült az EMMI Rákospalotai Javító Intézet és Központi Speciális Gyermekotthon – tudtuk meg a Leánynevelő vezetőitől. A Pozsony utcai intézmény alapító okiratába ugyanis bekerült, hogy január 1-jétől már anya és gyermek együttes elhelyezését is biztosítják. A módosítás hátterét képező jogszabályt már egy éve megalkották, ám a változás tárgyi feltételei csak mostanra valósultak meg.
A rákospalotai intézményben gyakorlatot szereztek a fiatalkorú édesanyák segítésében, hisz tíz évvel ezelőtt családok átmeneti otthonaként már működött anyaotthon az épületben. A január 1-jével életbe lépett változás azonban csak a javítóintézet növendékei számára biztosítja az anya-gyermek elhelyezést. Hogy igény van a szolgáltatásra, jól bizonyítja, hogy a férőhelyek – négy anya és négy gyermek – azonnal elfogytak.
A jogszabály egyébként a gyermek egyéves koráig biztosítja ezt az elhelyezést, ám a rákospalotai intézményben ennél tovább – nagyjából a gyermek kétéves koráig – maradhatnak a fiatal, javítóintézeti nevelt édesanyák.
Az önkormányzat 2014-ben hozta létre a kerületi Értéktárat. Az Értéktár Bizottság tagjai különböző kategóriák alapján azonosítják és veszik nyilvántartásba a nemzeti értékeket, mint például a Leánynevelőt is. Bárki javasolhat új értéket, az ehhez szükséges formanyomtatvány a www.bpxv.hu oldalról letölthető.
Comments are closed.