A téltemetés hagyománya egész Európára jellemző rítus, maszkokkal, hangos, zenés felvonulásokkal, bálokkal vagy épp nagy lakomákkal teli programsorozat.
Vízkeresztkor lebontjuk a karácsonyfát, és elkezdődik a farsangi időszak, jelmezbe bújunk, közben pedig előszeretettel esszük a fánkot. A hagyományok azonban ennél sokkal gazdagabbak, hiszen január 6-ától kezdődik a móka, és 47 nappal húsvét előttig tart. A kiteljesedése a farsang farka, ami a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap. Ez a csúcspont, ilyenkor tartják a legnagyobb bulikat, több városban a híres karneválokat, így a riói és a velencei karnevált is. Hazánkban pedig a Mohácsi Busójárást.
Fotó: XV Média, Nagy Botond
A farsangi időszak azért is érdekes, mert nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, de annál több néphagyomány, játékos szokás. Az utóbbi években például egyre népszerűbb a Torkos Csütörtök, amikor mindenféle finomsággal belakmározhatunk böjt előtt.
A fánk elmaradhatatlan kelléke ilyenkor az ünnepi asztalnak, a források szerint Magyarországon a XIX. században terjedt el az édes kelt tészta, melyről két legenda is szól. Az egyik szerint a beignets nevű francia süteményt Marie Antoinette királyné fedezte fel, amikor egy farsangi álarcosbálról megszökve az egyik utcai mézeskalácsmestertől fánkot vásárolt. A bécsiek szerint azonban a farsangi fánk „feltalálója” Cecilia Krapfen, aki idegességében férjéhez akarta vágni az éppen formálódó tésztát, amely utat tévesztett, és a forró zsiradékban landolt.
Comments are closed.
