A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók problémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással, a helyesírással, az írásmozgatással vagy a számolással kapcsolatban feltűnő nehézségek jelentkeznek. Hogyan ismerhető fel a diszlexia, a diszkalkulia, a diszgráfia vagy a diszortográfia – erről kérdeztük Jánosi Mónikát, a Fejlesztő Palota vetetőjét.
– Mintegy húsz agyi terület együttes működése és összhangja szükséges a folyamatos, értő olvasáshoz, számoláshoz és íráshoz. Így a tanulási zavarok kialakulásában genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak – tájékoztatott Jánosi Mónika.
A szakember nyomatékosította, hogy a diszlexia, vagyis az olvasási nehézség, fiúk körében nagyobb gyakorisággal fordul elő, és szintén gyakoribb olyan családokban, ahol a felmenők között volt érintett.
A diszlexia ráadásul gyakran társul diszgráfiával, melynek tünetei az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban nyilvánulnak meg. A diszkalkuliás gyereknél pedig a matematikához szükséges részképességek fejlődése marad el jelentősen a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességektől.
Jó tudni azonban, hogy nem minden gyenge matekos diszkalkuliás, lehetséges, csak lassabb a gyerek tempója vagy egy korábbi tananyag hiánya okozza a problémát. A szakember arra is kitért, hogy éppen ezért használnak a tanulási zavarok diagnosztizáláshoz standard teszteket, melyek segítségével pontosan meghatározható a lemaradás mértéke.
A diagnózis felállításához az iskolai teljesítmény klinikailag egyértelmű zavarát kell megállapítani, mely nem függ össze a hiányos tanulási ismeretekkel. Az idegrendszer érése és nagyütemű fejlődése 12 éves korban lezárul, ezért a problémák korai felismerése és a terápia beindítása kulcsfontosságú. Az intő jelek minden területen már kiskorban jelentkeznek, ezért érdemes a szülőknek szakember véleményét kikérni, ha a szokásostól eltérő fejlődést észlelnek csemetéjüknél.
Comments are closed.
