Számos régi, népi megfigyelés maradt fent és vált közkinccsé a várható időjárással kapcsolatban. Már az óvodások is énekelik, hogy „Sándor, József, Benedek hoz majd meleget”, és közismert az is, hogyha egy tavaszi este csöndben maradnak a békák, másnap reggel hideg lesz. Berceli Balázs meteorológus szerint az egyes népi megfigyeléseknek van alapja.
„Vannak olyan jóslatok, amik gyakran beválnak, ilyen például a Sándor, József, Benedek névnapok környéki felmelegedés. Általában ilyenkor, március második felében melegedés kezdődik, de vannak kivételek, mikor már február végén megérkezik a tavaszias idő. Ugyanakkor egyes esetekben még a március végi havazás is előfordulhat” – mondta a szakember.
Régebben a mezőgazdaság miatt nagyon fontos volt az időjárás-előrejelzés, így odafigyeltek és keresték a visszatérő jeleket. Ezeket pedig több tényező is befolyásolhatja, ilyen például hazánk nagysága. Berceli Balázs szerint az ország egyes részein eltérő időjárás is lehet, ezért az adott népi megfigyelés napjához más jellegű időjárás társulhat a különböző tájegységeken. A környezeti hatások is befolyásolhatják, hogy aznap melegünk van vagy fázunk, és ezek a hatások napjainkban sokban különböznek a kétszáz évvel ezelőttitől.
A globális klímaváltozás, aminek az eredménye a globális felmelegedés, illetve a környezetszennyezés is közrejátszhat abban, milyen idő várható. „A XXI. században sorra dőlnek meg a melegrekordok. Persze itt fontos kiemelni, hogy ezalatt azt a körülbelül 140 évet értjük, amióta vannak hivatalos feljegyzések. Egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok erősebbek, hirtelen nagyobb mennyiségű csapadék is lehullik egy-egy felhőszakadás alkalmával, de hosszabb aszályos periódusok is jelentkezhetnek” – tudtuk meg a meteorológustól.
Áprilisnak szárazsága, jó gazdának bosszúsága, áprilisnak nedvessége, fának termőképessége – mondja egy másik népi jóslat. Jusson eszünkbe, amikor bosszankodunk az áprilisi, szeszélyes időjárás miatt.
Comments are closed.