Márton napját november 11-én nem pusztán a népszokások miatt ünnepeljük. Ekkor Szent Mártonra is emlékezünk, aki Kr. u. 316-ban vagy 317-ben született Savariában, a mai Szombathelyen. Almásy Tamás atya, a Pestújhelyi Keresztelő Szent János Templom plébániai kormányzója három okot is említett, amiért alakja a ma emberének is példaképül szolgálhat.
Almásy Tamás/Fotó: XV Média, Vargosz
A hagyomány szerint Márton katona volt Amiensben, amikor egy hideg téli estén egy fázó koldussal találkozott, akinek odaadta félbevágott köpenyét. Tamás atya szerint jellemző volt Mártonra ez a karitatív hozzáállás, és különösen fontos üzenet napjainkban, hogy a rászorultságot észre kell venni, és segíteni kell az elesetteken.
Márton édesapja hatására igen fiatalon lett katona, tizenkilenc éves korában négy év kiképzés után már légionáriusként küzdött. Húszas éveinek közepén felhagyott a harccal, és Krisztus katonája akart lenni. Sokat utazott Gallia és Pannónia között, folyamatosan végezte hittérítői munkáját.
A 2016–2017-es emlékévben sok zarándokutat szerveztek Márton emlékére. A leghosszabb Szombathely és a franciaországi Tours közötti. A Via Sancti Martini Európa több államát, többek közt Szlovákiát, Szlovéniát, Horvátországot, Olaszországot is összeköti hazánkkal, míg eléri Franciaországot. Általában a hívek ezt a távolságot három és fél hónap alatt teszik meg gyalog, és nekik hatalmas lelkierőt ad a zarándoklat.
Tamás atya végül Márton püspöki munkáját említette. A legenda szerint nem akart magas pozícióba kerülni, így egy lúdólban bújt el a hívek elől, de a ludak elárulták a gágogásukkal, és végül 371-ben választották püspöknek. „Jó pásztora volt nyájának, tisztelték a szavát” – mondta Almásy Tamás. Márton életét csodák kísérték végig, betegeket gyógyított, ördögöt űzött, halottakat támasztott fel, nem véletlenül lett Franciaország, Magyarország és Burgenland védőszentje is.
Comments are closed.
