Sövény a parkban

Ilyen volt…

Nem kell mindig nagy dolgokat csinálni. Van úgy, hogy a picike többet ér. Egy szeptemberi történetet elevenítünk föl, mert akkor kezdődött az egész. A Páskom park egyik házából a lakók azzal keresték meg a kerületi környezetvédelmi alapítvány által patronált Szebben, zöldebben Palotáért akció szervezőjét, Makai Ferencet (az Öthét Egyesület elnökét), hogy találjanak megoldást az őszi falavelek problémájára. Ami nem eget rengető dolog, vannak ennél nagyobb gondok is, de hát az történt, hogy az összes falevelet befújta a szél a lépcsőházak bejárata elé.

– Van ugyanis ott egy szélcsatorna – mondta az ott lakó és a helyi akciót kezdeményező Varga András -, eléggé idegesítő ősszel a dolog, nem lehet állandóan kapirgálni.

A helyiek azt sütötték ki, hogy építeni kell egy zöld falat a fák köré, amivel fel lehetne fogni a faleveleket. Elkezdtek házalni, és az önkormányzat segítségével, na és 30 (!) civil szervezet támogatásával megvásárolták a 200 darab fagyal-cserjét, a civiladományok mind a kerületből érkeztek, a helyiek pedig a Répszolg kertészeti útmutatója alapján szabályosan elültették a fagyalsövényt.

Ilyen lett

Jókor tették ezt, a kicsiny növények megfogantak, és elkezdtek élni. Most már csak vigyázni kell rájuk, egyrészt azért, mert a zöld szép, de azért is, mert a „projekt” elkezdett fényesen működni. „Tegnap elültettük a cserjéket – írta Varga úr szeptember 8-án a sövényültetők Facebook-csoportjában. – Gondozni fogjuk, vigyázni fogunk rájuk. Nagyon köszönjük a rengeteg civil szervezetnek,a Répszolgnak a XV.Kerületi önkormányzatnak és a rengeteg önkéntes munkáskéznek a sok segítséget.Jó célokért érdemes összefogni.”

A sövénykerítés a havazás előtti héten megmutatta, hogy ez egy jó és életképes elgondolás volt. Nem változtatja ugyan meg a Duna folyásirányát, nem szöknek tőle az ingatlanárak az égbe a Páskom parkban, és nem fog a csodájára járni a világ. De aki itt lakik, az jobban fogja magát tőle érezni.

Megoldódott-e minden a fagyalsövénnyel? – adódik a kérdés. Erre az a válasz, hogy nem. A faleveleket valakiknek onnan a „sövénycsapdából” még össze is kell gyűjteni, igen kevesen vannak rá, néhány ember szedi össze a zöldhulladékot több millió négyzetméterről a kerületben, a dolog nem úgy működik, hogy hipp-hopp valaki más megoldja helyettünk a problémákat.

Ebben a kis történetben a civilek önkéntes részvétele a legérdekesebb. Az elmúlt hónapokban azt hallhattuk, milyen veszélyesek tudnak lenni, honnan, kik, milyen titkos csatornákon vezérlik őket. A Páskom parki sövénytörténet mégis azt igazolja, hogy milyen fontosak a civil kezdeményezések. (PP, Rab László, 2018. december 15. A nyitókép a szeptemberi cserjeültetést ábrázolja, forrás: Varga András)