Anyu, kezdődik!

„Tűsarkúban léptünk föl, mi voltunk Hajnival a Baccara! Utána már csak arra emlékszem, amikor hirdetőoszlop lettem. Az már nem volt olyan izgi.” (Éva, 46 éves)

„Királynak készültem, de elveszett a koronám, ezért kölcsön kellett kérni a napraforgótól. Eléggé hülyén néztem ki, ott állt egy király iszonyú palásttal a vállán, és egy fityegő, lígő-lógó fejdísszel. Képzeld el, milyen ábrázatot vágtam hozzá.” (István, 60 éves)

„Puskás Ferenc szerettem volna lenni, de összetévesztettem otthon a táskát, és a tesóm indián fejdíszét vittem be az iskolába. Így lettem végül Winnettou. Magmaradt a fotó, olyan bánatos képű indiánust még nem látott a világ!” (Lali, 23 éves)

„Harry Potternek készültem, egész éjjel nem tudtam aludni, azt motyogtam álmomban, hogy Anyu, kezdődik!, kölcsönkértem az ügyvéd nagymamámtól a talárt, amit aztán anyuval szépen otthagytunk a 196-os buszon. Meglett, persze, hogy meglett, májusban visszakaptuk. Ott álltam egy kerek szemüvegben a tornateremben, és sírtam.” (Bálint, 16 éves)

Ha neked is vannak „vidám” farsangi történeted, nyugodtan elmesélheted. (PP)