Párhuzamos valóságok

Megmutatnánk néhány képet az október 23-i kerületi megemlékezésekről. A felvételek a Karácsony Benő parkban és a Lobogás emlékműnél készültek. A résztvevők maszkban voltak, merthogy aznap reggel jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a szabadtéri rendezvényeken is kötelező hordani. A méltósággal megtörtént emlékezéseken és az azt követő koszorúzáson is mindenki betartotta a szabályt. Íme.

Snitt.

Másnap este ehhez képest mit láttunk a tévében? A Fradi stadionjában 16 ezer ember zsúfolódott össze, ami kicsit meghökkentő volt, de ennek megítélése nem a mi tisztünk. Mi csak azt tesszük szóvá, hogy ott is kötelező volt a maszkhordás. A kormány rendelkezése értelmében aki nem veszi fel, ki kell vezetni a létesítményből. A kép az állami televízió közvetítéséből való.

Most akkor hogy van ez? Egyes helyeken kell a maszk, máshol pedig nem? Hogyan lehet ezt értelmesen megmagyarázni?

Vannak egyenlőbbek

Hasonló a helyzet a vírusadatokkal is. Cserdiné Németh Angéla az állami szervekhez fordult azzal, hogy közöljék a helyi járványadatokat. Sára Botond kormánymegbízott azzal utasította vissza a polgármestert, hogy nem lehetséges, mert most nincs vészhelyzet. Egészen pontosan ezt válaszolta: A vészhelyzet megszűnésével az adattovábbítás fent megjelölt jogalapja is megszűnt, így Budapest Főváros Kormányhivatala sajnos nem tud eleget tenni kérésének.

Ehhez képest egy politikus a Heves megyei 3-as számú országgyűlési választókerület 38 települését érintő naprakész járványügyi számokat hozott nyilvánosságra (még azon kis falvak is szerepelnek benne név szerint, amelyekben egy-egy fertőzöttről tudnak). A helyi aktív koronavírus-fertőzöttek 42. heti számadatai Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselőtől származtak, aki Kadlott Csabától, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatójától kapta meg a statisztikát.

Mindenki egyenlő, de ezek szerint vannak egyenlőbbek. (Szabóék azóta törölték oldalukról az adatokat, mert minden bizonnyal az orrukra koppintottak, de az egészben az a fura, hogy lám, mégiscsak vannak adatok. Csak azokat nem adják oda. Az ellenzéki települések polgármestereinek egészen biztos, hogy nem.

Levezetés: mit láttunk még a saját szemünkkel?

Evezzünk békésebb vizekre. Van még egy felvételünk, amelyet a kerületben készítettünk 23-án, szintén a Lobogás emlékmű közvetlen közelében. Egy szimpla tényt közlünk vele, mindenki döntse el, hogy ez jó-e neki vagy sem, föl van-e miatta háborodva vagy éppenséggel jó érzéssel tölti el. Nagyon egyszerű dologról van szó, nem tűnik ugyan teljesen természetesnek, de szokott ez így lenni az életben. Nekünk tetszett. Megcsodáltuk, most pedig megmutatjuk. Jön a tél. Mégis virágzik – október legvégén – a szelídgesztenye. Íme.

(PP, Rab László, 2020. október 26.)